Thomas Klestil: Az iraki háború rontott az európai-amerikai kapcsolatokon

Közép-Európa 17 államfője - köztük Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök - kezdett tanácskozást csütörtökön az ausztriai Salzburgban Közép-Európa szerepéről a bővülő Európában, a kontinens jelentőségéről és helyéről a világban, továbbá az EU-hoz még nem csatlakozott európai államok perspektíváiról.

Thomas Klestil osztrák államfő, aki e találkozókat 1993-ban kezdeményezte, üdvözlő beszédében elsősorban arról szólt, hogy az iraki háború megosztotta Európát és rontott az európai-amerikai kapcsolatokon. Úgy vélekedett, hogy e fejlemény gyökere a hidegháború végében keresendő, mivel ezzel Amerika számára Európa veszített jelentőségéből, s Európa számára is csökkent az amerikai védelem fontossága.

Az amerikai-európai kapcsolatok megromlását Klestil aggasztónak nevezte. Kifejtette: Európában azt hozta felszínre az iraki válság, hogy a közös külpolitika még mindig nem működik, holott ez nélkülözhetetlen lenne ahhoz, hogy a kontinens jelentős szerepre tegyen szert a világpolitikában, s különösen fontos lenne a terrorizmustól a környezetvédelemig és a civilizációk gyakran emlegetett megütközéséig terjedő új, globális kihívások fényében.

Az államfők véleményt cseréltek a közös európai védelmi politika kérdéseiről is, s hangsúlyozták, hogy az egyfelől nem jelentheti a NATO tevékenységének megduplázását, másfelől azonban nagy jelentőséggel bír.

Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök a csütörtöki első találkozót követő sajtóértekezlet után magyar újságírók előtt kifejtette: a közép-európai elnökök tízéves hagyományra visszatekintő találkozóinak tulajdonképpeni célja kezdettől fogva az volt, hogy a részt vevő országok a közös értékek nyomán kölcsönösen támogatást nyújtsanak egymás fejlődéséhez és kicseréljék tapasztalataikat. A mostani tanácskozáson ennek jegyében arról is szó volt, hogy most már az első uniós bővítési körbe bekerült országok is hozzájáruljanak a következő körben remélhetőleg uniós taggá váló, vagy felvételüket még csak kérelmező, illetve az egyelőre kívül maradó európai országok felzárkózásához és integrációjához, s hogy ez minden egyes államnak hasznára válik a kétoldalú kapcsolatokban is – fejtette ki.

Mádl Ferenc arról is szólt, hogy az európai biztonsági rendszer kérdése igen nagy érdeklődést váltott ki a résztvevők között. Elmondta, hogy kétoldalú találkozón vett részt Albánia államfőjével, Alfred Moisiuval, akivel sajnálattal konstatálták a kétoldalú kapcsolatok meglehetősen szegényes voltát, s megállapították, hogy például a privatizációban szerzett magyar tapasztalatok átadásához szorosabbra kellene fonni a kapcsolatokat a jog és az igazságügy terén.

Mádl Ferenc szólt arról is, hogy ugyancsak kétoldalú megbeszélést tartott bolgár kollégájával, Georgi Parvanovval. Ezen megelégedéssel állapították meg, hogy örvendetesen fejlődnek a gazdasági kapcsolatok, s külön szó esett az OTP bulgáriai akvizíciójáról, valamint arról, hogy a növekvő turizmus fényében is meg kell majd hosszabbítani a fennálló idegenforgalmi, illetve polgári légiforgalmi egyezményeket.

Mádl Ferenc Ion Iliescu román államfővel való találkozóján a romániai magyar oktatási és kulturális intézményekről, köztük a Batthyáneumról, valamint a romániai magyar ingatlanok s ezen belül elsősorban a nagyváradi püspökség épületének visszaadásáról, a vonatkozó törvény érvényesítéséről volt szó. Mádl Ferenc megerősítette kollégájának magyarországi meghívását, s a látogatásra várhatóan ősszel kerül sor.

Carlo Azeglio Ciampi olasz elnökkel elsősorban az Európai Unió konventjén felmerülő kérdések közül vitattak meg néhányat, így szóba került a spirituális-morális értékek európai alkotmányba való bekerülésének kérdése. Ciampit Mádl Ferenc szintén meghívta Magyarországra jövőre.

Az államfők feleségei, köztük Mádl Dalma asszony csütörtökön a hölgyprogram keretében felkeresték Mozart szülőházát és sétát tettek Salzburg óvárosában. Az elnökök és nejeik tiszteletére Thomas Klestil és neje, Margot Klestil-Löffler díszvacsorát ad a Sacher szállóban, ahol a vendégek laknak, majd közösen meghallgatják a város ferences templomának orgonáját.

A tanácskozás, amelyen Ausztrián kívül Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Németország, Olaszország, Románia, Szerbia-Montenegró, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna államfői vesznek részt, pénteken újabb plenáris üléssel folytatódik.