A bevándorlásról szóló vitát minden nagyobb nyugati demokráciában lefolytatták. Nálunk két szélsőség, akik egymást gerjesztik, folytatja a süketek párbeszédét: a Nemzeti Front, amely semmiféle bevándorlásról nem akar hallani, és a szélsőbaloldal kisebbségi szárnya, mely tagadja, hogy Franciaországnak egyáltalán joga lenne szabályozni a bevándorlási hullámokat – fogalmazta meg az új aktualitást kapott, a francia társadalmat évek óta élénken foglalkoztató vita lényegét Nicolas Sarkozy belügyminiszter a Le Figarónak adott nyilatkozatában.
Mint a 90-es évek valamennyi franciaországi konzervatív kormányának belügyminisztere, Sarkozy is letette névjegyét e vitában: előállt saját, a bevándorlási politikát gyökeresen megrendszabályzó javaslatával. A magyar származású politikus javaslatát elfogadta a miniszterek tanácsa, ami lényegében azt jelenti, hogy a kormány is magáévá tette az új koncepciót.
A javaslat többek között szigorítja a vízumkérelem folyamatát, az ujjlenyomatok digitális rögzítésére alkalmas rendszert hozva létre. Az intézkedéscsomag kiterjed a turizmus területére, és megpróbálja ellenőrizhetővé tenni az illegális bevándorlókat is.
A bevándorlás területén a totális tiltásnak nincs helye, hiszen Franciaország a sokszínűségre építi identitását – szögezte le Sarkozy. A bevándorlási hullámok szabályzása ugyanakkor szükségessé vált, hiszen újabb és újabb tömegek érkeznek Afrikából, Kelet-Európából, Ázsiából – különösen Kínából. A gondokat súlyosbítja, hogy az érintett kormányok rendre visszautasítják a papírok nélkül vagy hamis iratokkal Franciaországba érkezők visszafogadását – derült ki a belügyminiszter szavaiból.
Sarkozy elmondta: a Roissy repülőtér környékén szállásolták el azt a több mint 3000, többnyire afrikai személyt, akiket még a nemzetközi zónában szűrtek ki a beérkező utasok közül. Az éve első hónapjaiban mintegy 7000 nem kívánatos személyt szállítottak vissza szülőhazájába.
A jobboldal hatalomra jutása véget vetett a baloldali vezetés alatt eluralkodott fejetlenségnek, az idegenrendészet havonta kimutatásokat vezet az illegális bevándorlókról, s a kiutasítás előtt álló személyekről, illetve azok számáról, akiket valamelyik határövezetből fordítottak vissza. ’’A demokrácia átláthatóságot is jelent, a franciáknak tudniuk kell, mit csinál a kormány’’ – indokolta Sarkozy. Az új bevándorlási politika jegyében például továbbra is szívesen adják ki a franciául tanuló kínai diákok számára az összesen mintegy 20 ezer vízumot, ám ezzel összeegyeztethetetlen, hogy kínaiak ezrei özönlenek illegálisan Franciaországba.
Jelenleg az illegális bevándorlók ’’legálisan érkeznek, majd illegálisan maradnak’’ – fejtette ki Sarkozy. Jó részük 3 hónapos turistavízummal érkezik, majd ’’elhagyja’’ útlevelét, és ezáltal azonosíthatatlanná válik, hiszen hazája ismeretlen. Mali fővárosában, Bamakóban például naponta 150-en igényelnek turistavízumot – ez a szám Algériában eléri a 2300-at. Elhiszik, hogy pusztán turizmusról van szó? – tette föl lakonikusan a kérdést Sarkozy. Az ujjlenyomatos vízumkérelem célja éppen az lenne, hogy a ’’feledékeny’’ turista azonosíthatóvá váljon.
Az illegális bevándorlás szabályozása elválaszthatatlanul összeforr az úgynevezett Debré-, illetve Pasqua-törvényekkel. A jobboldali kormányok időszakában hozott belügyminiszteri törvények, rendelkezések lehetővé tették, hogy csökkenjen az illegálisan Franciaországban tartózkodók száma, ám ezeket az intézkedéseket a baloldal rendszeresen fölhasználta arra, hogy jelentősen megerősítse szavazótáborát: a sajtó tekintélyes részének vészvijjogása közepette látványos tömegtüntetéseket rendeztek a ’’szegény bevándorlók’’, illetve a jobboldal által egyszer már megkísérelt nyugdíjreform kapcsán a ’’szegény nyugdíjasok’’ védelmében.
Nem kizárt, hogy a konzervatív kormány lépéseit: a bevándorlás újraszabályzását s a nyugdíjreform újabb tervezetét a nemrég csúfos választási kudarcot szenvedett baloldal ismét látványosan utcára vitt ’’szociális érzékenységgel’’ fogja megkontrázni. Épp ezért a konzervatív kormány, tanulva a korábbi tapasztalatokból, a nehezen kommunikálható intézkedéseket igyekszik a ciklus első felében megtenni.

Orbán Viktor: A kamatstopot év végéig meghosszabbítjuk