Chile első marxista elnöke, aki szabad választásokon került hatalomra, a puccs napján, az elnöki palota elfoglalásának perceiben azzal a szovjet gyártmányú AK-47-es géppisztollyal lőtte főbe magát, amit Fidel Castrótól kapott.
1973 szeptembere óta, kerek 30 esztendeig zárva volt a Santiagóban található La Moneda, amelyet ma nyitott meg Ricardo Lagos, Chile második szocialista elnöke, aki ezt a nyitást ’’a demokrácia nyitányának’’ is szánta.
Allende 1970-ben jutott hatalomra Chilében, majd egy 1973-as választás is megerősítette pozícióit. Tény, hogy az Egyesült Államok részéről is erőteljes támogatásban részesültek politikai ellenfelei, ám a szocialista politikus lépései: a rézbányák és a bankok államosítása, az agrárreformok, valamint az 1971-ben az elszabadult anarchia miatt bevezetett szükségállapot ellene fordította a tulajdonosi, munkáltatói szférát és a középosztályt. Az Allende-korszakot egyfolytában sztrájkok, tüntetések jellemezték, felfordulás lett úrrá Chilén.
A hatalmat 1973-ban Augusto Pinochet ezredes ragadta magához. Az első napon 13 ezer személyt tartóztattak le. Három napon belül Pinochet feloszlatta a parlamentet, beszüntette a politikai pártokat és cenzúrát vezetett be.
Még a stadionok is megteltek letartóztatottakkal, sokan közülük nyomtalanul eltűntek. A chilei közvélemény a mai napig megosztott a történteket illetően. Pinochet konzervatív hívei úgy vélik: a katonai puccsal a diktátor megmentette Chilét a hidegháború időszakában a kommunizmus rémétől és elvetette a korszerű piacgazdaság magjait – míg a Pinochetet becsmérlők a 3000 eltűnt személyt és a kínvallatásokat kérik számon a vaskezű tábornokon.
A szocialista tábor országai ugyanakkor pártprogramot csináltak a Chile melletti szolidaritásból: a történelem fintora, hogy a ’’spontán’’ nagygyűléseken összeterelt szónokok olyan, diktatórikus módszerek ellen harsogtak, melyek mindennapos gyakorlatnak számítottak ezekben az államokban, s meghatározták a hatalmi elit berendezkedésének módszereit.
A Moneda-palota újbóli, ünnepélyes megnyitásán részt vettek a parlamenti pártok, az egyházak, az igazságszolgáltatás és a hadsereg képviselői. Az elnök özvegye, Hortensia Bussi mellett jelen volt és beszédet mondott a híres írónő, Isabel Allende, valamint megjelent Nicaragua volt marxista vezetője, Daniel Ortega is. Felvatták Guillermo Munoz Vera Allendéről készült festményeit is: az egyiken a marxista politikus azon az erkélyen áll, melyet az épületet ostromló hadsereg lövedékei később
A szeptember 11-i megemlékezések, melynek alkalmából ez évben is tömegtüntetésekkel folytatódnak, rendszerint a tüntetők és a rendőrség közötti összecsapásokba torkollnak.
origo.hu
Érkeznek az élelmiszer-utalványok, két és fél millió nyugdíjasnak segít a kormány
