A gázüzlet felrobbanthatja Bolíviát

A bolíviai kormány népszavazást tart a viharos érzelmeket felkorbácsoló földgáz-export ügyében. A gázkivitelről szóló javaslat ugyanis olyan feszültséghez vezetett, hogy az utóbbi napokban ötven ember vesztette életét a rendőrséggel való összecsapásokban – számolt be a BBC.

A kormány azután kényszerült erre az engedményre, hogy népszerűsége rohamosan zuhanni kezdett és sztrájkoló bányászok tüntető menetet indítottak az ország legfontosabb városa, La Paz felé. A tiltakozók szerint Bolívia túlságosan alacsony áron akarja exportálni földgáz-készleteit.

A Le Figaro hozzáteszi: a gázüzletág válsága elérte a bolíviai intézményrendszer más területeit is. Három hete szinte folyamatos tüntetések zajlanak az országban. Míg a kormányzat a szomszédos Chilén keresztül importált vezetékeken keresztül kívánja a gázexportot fellendíteni, a felháborodott tömegek Gonzalo Sanchez de Lozada elnök lemondását és az intézményrendszer reformját követelik.

A Le Figaro elemzője rámutat: a válság nem pusztán a gázágazatról szól, de láttatni engedi a bolíviai társadalom etnikai és gazdasági törésvonalait. A tüntetők jó része mezőgazdasági termelőkből, földművesekből áll, akik többnyire indián törzseket képviselnek – ők alkotják az ország lakosságának kétharmadát. Az indián lakosság lázadásai eddig meghatározták Bolívia történelmét, s most vezetőjük, Felipe Quispe visszautasította, hogy tárgyalásokat folytasson az elnök elleni akciók beszüntetéséről.
Evo Morales, aki szintén az indiánokat, az ajmara törzset képviseli, Sanchez riválisa volt a 2002-es választásokon. Ő azt az ’’ültetvényes’’ réteget is képviseli, akik kokaintermelésből élnek, s élesen szembeállnak az ültetvényeiket amerikai nyomásra rendre felszámoló kormányzattal.

Sanchez de Lozada a spanyol származású fehér oligarcha megtestesítője, azoké, akik lényegében a 19. század kezdete óta irányítják Bolíviát. A szélsőbaloldali pártok szerint ő képviseli a bolíviai pénzarisztokráciát is, és a katolikus klérust – a Le Figaro szerint ennél még nagyobb gondot fektet másik szerepére, az amerikai érdekek védelmére Bolíviában. A volt moziproducer liberális reformokat kezdeményezett a 80-as években, a Reagan-kormányzat alatt – ekkor különbözött össze a baloldallal.

A jelenlegi probléma nemcsak etnikai jellegű: a tervezett gázexport, amely Chilén keresztül Mexikóba és Észak-Amerikába irányulna, éppen azt az elveszített tengeri kijáratot célozná meg, amelyet Bolívia még 1879-ben, egy vesztes háború után volt kénytelen átadni Chilének, s ez politikailag szerencsétlen megoldásnak tűnik. A Le Figaro szerint nem mondható el teljes biztonsággal, hogy az elnököt eddig támogató erők, a rendőrség és a hadsereg továbbra is támogatni fogják de Lozadát.