Az orosz sajtó viszonylag egybehangzóan értékelte Volosin távozását. A politikus orosz hatalmi rendszer kulcsfigurája volt az elmúlt esztendőkben. Lemondása (amelyre közvetlenül azután került sor, hogy letartóztatták a Jukosz nagyvállalat vezetőjét, Mihail Hodorkovszkijt) jelzi azt a folyamatot, miként nyernek egyre nagyobb teret a Kremlben a volt titkosszolgálat emberei, akiknek növekvő befolyását Vlagyimir Putyin elnök biztosítja – olvasható a mérvadó francia napilapban.
A Kreml sajtószolgálata kijelentette: semmiféle információval nem óhajtja kommentálni a történteket. Közben a Vedomosztyi nevű napilap Kreml-beli forrásokat idézve megállapította, hogy Vlagyimir Putyin támogatta Volosin lemondását, míg a liberális Kommerszant megjegyzi: információik szerint rövidesen bejelenti, hogy Volosin helyére a Putyin-közeli politikus, Vlagyimir Jakunin kerül. Mondani sem kell: Jakunin is a KGB tisztje volt, pillanatnyilag pedig az orosz vasúti társaság alelnöke.
Az orosz pénzpiacok érzékenyen reagáltak Hodorkovszkij letartóztatására, úgy értékelve, hogy a történtek az állami erőszakszervezetek előretörését jelzik a liberális erők kárára. A veszteség meghaladta a 10 százalékot, melyet a hét közepe felé enyhe emelkedés ellensúlyozott.
Mindeközben az orosz legfőbb ügyészség folytatta a Jukosz elleni offenzíváját, megidézve a bíróság elé Vaszilij Saknovszkijt, a Jukosz-vállalatcsoport egyik fő részvényesét és felelősét, semmibe véve annak mentelmi jogát, ugyanis Saknovszkij parlamenti képviselő. A főügyészség kérelmet intézett Krasznojarszk regionális bíróságához, hogy semmisítse meg Saknovszkij megválasztását egy szibériai autonóm terület képviselői testületébe, mellyel a politikus az orosz felsőház tagja lett.
Saknovszkijt pénzügyi visszaélésekkel vádolják, és korlátozták mozgásszabadságát. Egy amerikai állampolgárt, Steven Theede-t neveztek ki a hét elején a Jukosz-Moszkva vállalat élére, ő helyettesíti Saknovszkijt, és az orosz pénzügyekben jártas források szerint ő fogja tovább vezetni a Jukosz-csoportot, melynek élén betöltetlen posztok keletkeztek Hodorkovszkij letartóztatását követően.
A Jukosz elleni hadjáratot elemzők egyértelműen „magasabb körök” számlájára írják, melynek kiváltó oka az lehet, hogy ez a független csoport (mely politikai ambíciókat is képviselt, s ráadásul az ellenzékiek is által támogatott Hodorkovszkij állt az élén) egyre nagyobb befolyást szerzett, ami a visszaszivárgott KGB-sek által fémjelzett hatalmi körökben ellenérzést váltott ki a közelgő, december 7-ei törvényhozási választások előtt.
A Jelcin-adminisztráció volt főnöke, a liberális közéleti személyiségként ismertté vált Szergej Filatov a Kommerszantban kijelentette: politikai puccs történt – idézi a Le Figaro.
Egyes orosz kommentátorok szerint jóformán belső puccsnak minősíthető a Kreml befolyásos kabinetfőnöke széles körben híresztelt lemondása – erősíti meg a BBC is. Ha igaz a szakadás a legfelső szinten az ország üzleti elitjével szembeni bánásmód miatt, akkor ez az oroszországi liberalizmus végét és egy sokkal keményebb rezsim kezdetét jelentheti.
Volosint tekintik a sima hatalmi átmenet előkészítőjének, melynek során az első orosz elnök, Borisz Jelcin, átadta a hatalmat a másodiknak, Vlagyimír Putyinnak. Mint ilyen, egyben biztosította Jelcin reformjainak folytonosságát és az alatta felemelkedő orosz üzleti elit érdekeinek érvényesülését is.
Azonban számos befolyásos szereplőt azóta félreállítottak, a legismertebb közülük a londoni száműzetésben élő mágnás, Borisz Berezovszkij. Volosin résztvett ezekben a műveletekben és az elnököt bíráló magán TV csatornák megszelídítésében is. Mindez állítólag azért történt, hogy megteremtse az ország számára oly fontos stabilitást, és ezáltal megnyíljon az út a komoly külföldi beruházások előtt.
