Sokasodnak a kérdőjelek keddre a vasárnap Szamarrában, Bagdadtól északra vívott ütközet mérlegét illetően – írja az AFP bagdadi tudósítója. Az amerikai hadsereg menetoszlopait támadás érte, s az amerikai katonák 54 iraki támadót megöltek. A lefrissebb, szintén az AFP által közölt információk szerint az amerikaiak „’legalább egy’’ katonája is életét vesztette az összecsapásban: a konvoj legutolsó harci járműve, egy Humvee vezetője, akinek járművét rakétatámadás érte. A menetoszlopok nagyobb mennyiségű, új iraki pénzt szállítottak.
A Le Monde hozzáteszi: a történelmi emlékhelynek is számító Szamarra óvárosában történt vasárnapi összecsapás a legnagyobb halálos áldozattal járó katonai művelet volt május 1-je óta, ami az amerikai hivatalos álláspont szerint a „nagyobb hadműveletek” végét jelentette. A lap kiküldött tudósítója szerint valóságos „fekete novembert” szenvedtek el a megszálló erők és szövetségeseik.
November 29-én, a szamarrai ütközet előtt egy nappal hét spanyol titkos ügynököt és két japán diplomatát öltek meg két, egymástól független merénylet során, míg vasárnap két civil dél-koreai mérnököt és egy kolumbiai állampolgárt sebesítettek meg halálosan az újabb támadások. A 68 amerikai, 19 olasz, egy brit és egy lengyel áldozattal az Irakot megszálló erők veszteséglistája 30 nap alatt 101 halott volt – vonja meg a novemberi mérleget a Le Monde.
Az AFP tudósítója hétfőn a vasárnapi ütközet helyszínén, Szamarrában az összecsapás látványos jeleiről győződhetett meg: találatot kapott a mecset, láthatóak voltak a kiégett autók, golyólyuggatta falak, az amerikai páncélozott járművek és tankok sorozatait dokumentálva. Ennek ellenére Frederick Rudesheim, a Szamarrában harcba bocsátkozott egyik egység parancsnoka kijelentette, hogy a hadsereg nem alkalmazott aránytalan erőt, s nem vaktában lövöldöztek az emberekre, hanem azokra nyitottak tüzet, akik rájuk lőttek.
Bill MacDonald, az amerikai hadsereg kötelékébe tartozó, jelenleg Szamarrát ellenőrző 4. gyalogezred alezredese beszámolt: vasárnap legalább három támadás érte az amerikai csapatokat a város területén, két akció az áthaladó amerikai menetoszlopok ellen irányult, majd később egy harmadik támadás a gyalogezred városközpontban fekvő, megerősített bázisa ellen irányult.
A város az úgynevezett „siíta háromszögben’’ fekszik, itt rombolták le Szaddám egyik híve, Ibrahim al-Duri egyik villáját is az amerikaiak. A konvojt ért támadás során. – számoltak be amerikai források. A tetőkről rájuk lövöldöző harcosok „Szaddám Fidáíjínjei’’ alakulat fekete egyenruháját viselték: ezt hordták a bukott rezsim oszlopát jelentő egyik leghűségesebb alakulat fegyveresei.
Szamarra kórházának igazgatója, Ahmed Tufik az AFP-nek elmondta: az összecsapásban az amerikaiak nyolc civilt öltek meg, köztük egy iraki zarándokot. Több mint 60 személy sebesült meg az amerikaiak lövéseitől.
Szintén a helyi kórház igazgatójára hivatkozva Le Monde beszámolt: a nyolc civil áldozat között egy asszony és egy gyermek is volt. Az igazgató elmondta: egy helyi üzemből éppen kilépett néhány iraki munkás, akiket az összevissza lövöldöző amerikaiak ott helyben lelőttek. Az összecsapás legalább 50 percig tartott.
A BBC tudósításából kiderül: a konvojok útvonalát elbarikádozták, s a megtorpanó menetoszlopra előre kiépített lesállásokból nyitottak tüzet a fegyveresek.
Teherán indulatosan tiltakozott a szamarrai összecsapást követően, Kamal Kharazi iráni külügyminiszter szerint pedig az amerikaiak „vaktában” lövöldöztek.
Annak ellenére, hogy a vasárnapi, szamarrai ütközetet követően 54 halottról számolt be az amerikai tájékoztatás, Mark Kimmitt tábornok, a koalíciós erők iraki hadműveleti parancsnoka hétfő este elismerte, hogy egyetlenegy holttestet sem találtak a két amerikai konvoj ellen intézett támadás helyszínén.
Mindeközben Bagdadban az átmeneti iraki kormány négy tagjából álló bizottság megbízást kapott arra, hogy kidolgozza egy átmeneti nemzetgyűlés megválasztásának tervét. Erre ösztönzik a nagyobb siíta pártok vezetőit is.
Az átmeneti kormány távozó elnöke, a kurd Dzsalal Talabani hétfőn bejelentette, hogy a bukott elnök, Szaddám Huszein áll az amerikai erőket ért támadások mögött. Megerősítette, hogy Szaddám finanszírozza a terroristákat, név szerint az al-Kaida hálózatot. Az iraki politikus szerint a bukott diktátor az iraki néptől ellopott dollármilliárdokból fedezi a terroristák felfegyverzését, amelyhez az anyagi eszközöket és fegyvereket külföldről biztosítja – hangzott el Talabani nyilatkozatában, amelyet a France 2 francia köztévének adott.
Szaddám Huszein egyik fia valóban tetemes összegeket menekített ki egy bagdadi bankból az amerikai támadás előtt. A pénzek további sorsa ismeretlen, Szaddám fiainak lelövése után sem kerültek napvilágra bővebb információk.
origo.hu
Orbán Viktor: Nem hagyjuk, hogy velünk fizettessék meg az újabb brüsszeli hülyeség árát!
