Spanyolország újonnan megválasztott kormányfője megígérte: június 30-ra hazahozza a Madrid által kiküldött békefenntartó alakulatokat Irakból. Az AP hírügynökség összeállításából kiderül: valamennyi, a hírügynökség által megkérdezett, Irakban csapatot állomásoztató ország ki kívánja töltetni alakulataival a szolgálati időt, ám a madridi bombamerényletek és az iraki hadjáratot támogató spanyol kormány választási veresége után „az idegesség jelei” mutatkoznak rajtuk.
Jose Luis Rodriguez Zapatero kijelentése, hogy a spanyol rendőrség megvizsgálja, iszlám szélsőségesek, így esetleg az al-Kaida követte-e el a csütörtöki robbantásokat, óhatatlanul is felveti: Spanyolország így fizetett azért, hogy támogatta az Egyesült Államok vezette iraki háborút. A merényleteknek 200 halálos áldozata van, mintegy 1600-an megsebesültek.
Nagy-Britannia, Amerika legközelebbi szövetségese kitart amellett, hogy továbbra is áldozatokat vállaljon az iraki stabilitásért. Egy nem túl jelentős ellenzéki párt követelte a 8220 fős brit alakulat visszavonását. Lengyelország úgy véli, 2500 katonájának visszahívása a terroristák győzelmét jelentené. Leszek Miller kormányfőre erőteljes ellenzéki nyomás nehezedik, ám ő hajthatatlan – jelzi az AP. Az amerikai hírügynökség emlékeztet: a múlt októberben Oszama bin Laden egy magnókazettán megfenyegette Lengyelországot és Spanyolországot, mint Amerika iraki szövetségeseit. Jack Strow brit külügyminiszter viszont hétfőn úgy vélte: minden állam a terroristák célpontjává válhat, nemcsak azok, akik támogatták az Irak elleni háborút.
Az AP megszólaltatta Roman Giertychet, a hírügynökség által erősen jobboldaliként minősített Katolikus párti politikust, a Lengyel Családi Liga elnökét, aki úgy vélte: az egész nemzet veszélyben van, népszavazást kell tartani arról, hogy visszavonják-e a lengyel csapatokat Irakból.
Bulgária, amely 4 állampolgárát veszítette el a madridi merényletben, kitart szerepvállalása mellett. A kormány kijelentette: nem vonja vissza 500 fős gyalogos zászlóalját a dél-iraki Kerbalából. Japán továbbra is kitart elhatározása mellett, hogy 1000 fős alakulatot telepítsen a Perzsa-öbölbe.
A cseh kormány nem tervezi 150 katonai rendőrének elmozdítását Irakból, s nem kívánja hazahozni mintegy 1600 katonáját Ukrajna sem, akik a Lengyelország által vezetett többnemzetiségű békefenntartó erők keretein belül szolgálnak – fejezi be az AP, amely nem tesz említést sem Magyarország szerepvállalásáról, sem arról, hogy hány magyar katona van pillanatnyilag Irakban.
A spanyol választók hozzáállása egyértelmű: sokan közülük úgy vélték, a terrortámadásokat José Maria Aznar provokálta ki azzal, hogy támogatta George Bush amerikai elnököt háborús terveiben. Aznar utódja, Zapatero egyértelműen úgy véli: a háborús szerepvállalás hiba volt – idézi a kormányfőjelöltet az AP.
Zapatero csak mérsékelten ünnepli saját győzelmét – írja a Le Figaro. A lap szerint a Spanyol Szocialista Munkáspárton belül épp azért támadták, mert túl kesztyűs kézzel bánt a Néppárttal, amelynek bukását kizárólag a véres bombamerénylet számlájára írják elemzők. Most kijelentette: minden politikai szervezettel és minden autonóm közösséggel hajlandó összefogni a terrorizmus elleni harcban. A 44 éves politikust elemzők egy új Adolfo Suarezként emlegetik. Programja a diktatúra utáni demokratikus átmenet kormányára emlékeztet: megerősítené az intézményrendszert, kezelni próbálná a bevándorlás kérdését is...
