Fallúdzsa a szomáliai kudarcra emlékezteti az amerikaiakat

Az Egyesült Államok ezen a ponton adta fel Szomáliában: amikor az amerikai katonák holttestét végigvonszolták Mogadisu utcáin, az USA kivonta csapatait. Az amerikai külügyminisztériumban most megerősítik: nem vonulnak ki Irakból. A fallúdzsai lincselést magára vállaló csoport az izraeli hadsereg által meggyilkolt Jaszin sejk miatt állt bosszút.

Az iraki Fallúdzsában megtámadott amerikaiakról közvetített képek az 1993-as szomáliai kudarcra emlékeztetik az amerikai médiát – jelenti az AFP Washingtonból, hozzátéve: az akkori atrocitások arra késztették a Fehér Házat, hogy vonja ki csapatait.

Természetesen ez Mogadisura emlékeztet minket – jelentette ki John McCain republikánus szenátor a CBS amerikai televízióban, emlékeztetve arra, amikor a televízió közvetítette, miként vonszolja végig az amerikai katonák holttestét az ellenséges tömeg a szomáliai főváros utcáin. Hasonló képeket közvetítettek a fontosabb amerikai tévécsatornák szerda este az iraki Fallúdzsából, ahol civil amerikaiak holttestét gyalázta meg a tömeg. A New York Times című napilap csütörtöki számában egy olyan fotót tett közzé, melyen szénné égett holttesteket akasztanak egy hídra.

A USA Today felteszi a kérdést: Bush számára megéri-e a veszteség, amely felzaklatja a közvéleményt – ugyanakkor számarányban elenyészik a katonaság veszteségeihez képest. A lap által megszólaltatott Közel-Kelet-szakértő szerint ez az eset önmagában nem követeli meg az amerikai álláspont megváltoztatását, ám több ilyen esemény hatása már kiszámíthatatlan. A PBS-en pedig Anthony Cordesman volt Pentagon-beli szakértő felidézte a madridi merényletről közölt képeket is, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy Spanyolország új kormánya visszavonulót fújjon Irakban.

A Harris felmérése szerint a megkérdezett amerikaiak Fallúdzsa előtt még 49 százalékban nem kívánatosnak, míg 44 százalékban van „szomorú, de elfogadható” áldozatnak vélték az amerikai hadsereg emberveszteségeit. A 2003-as iraki invázió megindítása óta az Egyesült Államok több mint hatszáz katonáját vesztette el Irakban.

Washington egyébként nem ért egyet a szomáliai vereség és a fallúdzsai mészárlás összehasonlításával: a külügyminisztérium barbár gyilkosságnak tartja a történteket, és megerősíteti, hogy katonáik annyi ideig maradnak Irakban, amíg jelenlétük szükséges, s a mostani esetet nem úgy ítélik meg, mint az 1993-ban, Mogadisuban történteket. Adam Ereli külügyi szóvivő szerint az Irakban állomásozó amerikaiak nincsenek olyan veszélyben, ami megkövetelné ezt a lépést, s az Öböl-menti államban sokkal jobb kilátások vannak a helyzet normalizálására, mint Szomáliában voltak.

Az amerikai hadsereg visszaszerezte az áldozatok holttestét, míg Paul Bremer, Irak civil kormányzója megígérte, hogy a vérengzés nem marad büntetlenül. Szerinte a történtek nem zavarják meg Irak útját a demokrácia felé. A mészárlást elítélte az ideiglenes iraki kormány is, kijelentve, hogy a vadállati cselekmények nem képviselik az iraki népet.

Szokatlan módon a lincselést magára vállaló, ismeretlen csoport kijelentette: az izraeli hadsereg által a Gáza-övezetben meggyilkolt Jaszin sejk miatt akartak bosszút állni. Nyilatkozatukban aláhúzzák, hogy egy „ajándékról” van szó, melyet ők Fallúdzsa népének és a „cionisták által meggyilkolt Jaszin sejk” családjának ajánlanak fel. Az Ahmad Jaszin brigád közleménye a városban került napvilágra. Fallúdzsában és környékén a rend helyre állt ugyan, de a lázadó városban folytatódtak a támadások: egy amerikai katonai járművet felgyújtottak, míg a külterületen három amerikai katona sérült meg egy támadásban.