Kadhafi, a béke bajnoka

A békemozgalmár szerepében tárgyalt Brüsszelben Kadhafi. A békepropaganda mellett hangsúlyozta azt is: országa tárt karokkal várja az európai gáz- és olajipari befektetőket - tudósított a Le Monde.

Vörös szőnyegen, a béke bajnokaként fogadták Moammer el-Kadhafi líbiai elnököt kétnapos látogatásakor kedden Brüsszelben – írja a Le Monde. A líbiai vezető 1989 óta először járt hivatalos úton Afrikán kívül.

Kadhafi először Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével találkozott, aki kijelentette: Líbia hamarosan csatlakozhat a barcelonai folyamathoz, vagyis az Európai Unió és Ciprus, Málta, Törökország, valamint nyolc arab ország közötti kulturális, politikai és kereskedelmi együttműködéshez.

Kadhafi a muzulmán szélsőségesekre célozva kijelentette: Líbiának és Európának azonosak az ellenségei, Líbiát „igazságtalanul vádolták terrorizmussal”. Hangsúlyozta: országa „a világ békemozgalmának élére kíván állni”, és minden államot felszólított „Líbia példájának követésére” a tömegpusztító fegyverek leszerelése ügyében.

Kadhafi megbeszéléseket folytatott Guy Verhofstadt belga miniszterelnökkel és Louis Michel belga külügyminiszterrel is. Belgium az első országok között volt, amelyek meghívták a líbiai vezetőt, miután országa 2003 decemberében lemondott tömegpusztító fegyvereiről és kártérítést fizetett az 1988-ban Lockerbie fölött líbiai titkos ügynökök által felrobbantott PanAm repülőgép áldozatai családjának. „Nagyon fontos Líbiát újra integrálni a nemzetközi közösségbe most, amikor a terrorizmus ilyen fontos kérdéssé vált” – mondta a belga külügyminiszter, nem tagadva a Tripolival folytatott gazdasági tárgyalások jelentőségét sem.

A líbiai energiaügyi miniszter közlése szerint a világ szénhidrogénkészletének tíz százaléka fölött rendelkező Líbia egyébként tárt karokkal várja az európai és amerikai nagyvállalatok gáz- és olajipari befektetéseit – jelentette be Kadhafi Brüsszelben.

Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberjogi szervezet szerint viszont a magának „békeharcos” szerepet szánó Líbia továbbra is súlyosan megsérti az emberi jogokat. Az AI kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint, noha történtek pozitív változások – 2001 és 2002 között 300 foglyot engedtek szabadon –, a hatóságok továbbra is korlátozzák a szólás- és a gyülekezési szabadságot, kínzást alkalmaznak, többek között politikai elítélteken is végrehajtanak halálbüntetést, mindezt sokszor „a terrorizmus elleni háború” nevében. Az AI szerint változatlanul a félelem légköre uralkodik Líbiában – írja a Le Monde.