A szakszervezetist lelövik, ugye?

Tavaly 129, két éve pedig 213 szakszervezeti képviselő veszette életét tüntetések során a rendőrséggel vívott összecsapásokban – állítja egy nemzetközi jelentés. A multik figyelmen kívül hagyják több mint 50 millió munkavállaló jogait.

2004. 06. 09. 9:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A globalizációs folyamat 2003-ban a szakszervezeti jogok még erőteljesebb korlátozásával járt, 129 ember életét követelve – jelzi az AFP a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének szerdán közzétett, éves beszámolóját ismertetve. Az erősödő, globális versenyt a munkavállalók joghelyzetének romlásával jár – állapítja meg a 134 ország munkavállalóinak helyzetét vizsgáló jelentés. A francia hírügynökség emlékeztet: a legkorábban alapított szakszervezeti világszövetséghez 152 ország 233 munkavállalói érdekképviseleti szerve tartozik.

Míg a szakszervezetek elnyomása 2003-ban 129 halottal járt, 2002-ben pedig 213 ember életét követelte (főleg az érdekképviseletek tüntetései során, a rendőrséggel vagy a hadsereggel vívott összecsapásokban – a szerk.), a szakszervezeti szövetség jelentésében azt emeli ki, hogy a nyomásgyakorlás ’’egyre alattomosabb’’. A munkavállalók jogainak védelmezőit valósággal ’’satuba fogják’’ azok a kormányok, amelyek a szakszervezeteket a gazdasági fejlődés akadályaként láttatják, és azok a munkaadók, amelyek bonyolult procedúrához kötik a szakszervezet sztrájkjogát és tevékenységét.

A nemzetközi szövetség jelentése kitér az Európai Unióhoz frissen csatlakozott tíz tagállamra, ahol, mint írják, széles árok húzódik a munkavégzés szakszervezeti jogokat elismerő törvényi szabályzása és a gyakorlat között.

A szakszervezeti szövetség a szabad exportövezetekbe települt multinacionális cégeket nevezi meg elsősorban a felelősként – írja az AFP –, ezek a vállalatok ugyanis teljességgel figyelmen kívül hagyják több mint 50 millió munkavállaló jogait. Egyre gyakoribb, hogy nők esnek áldozatul a munkavállalói jogok korlátozásának, mivel egyre nagyobb számban próbálnak szakszervezetekbe tömörülni, míg a bevándorlókat a „kizsákmányolás legrosszabb formái” sújtják, különösen az Öböl-menti államokban.

A dokumentum szerint Ázsiában a legaggasztóbb a helyzet, ahol a múlt évben háromszázezer munkavállalót bocsátottak el szakszervezeti tevékenység (leginkább sztrájkban való részvétel) miatt. A szövetség jelzi: számos esetről nem tudhatnak, ezért csak becsült adatokkal rendelkeznek. Dél-Koreában mindenesetre rekordot döntött a szakszervezeti tagok elleni fellépés mértéke: 2003-ban 1900 szakszervezeti képviselőt tartóztattak le, 201-et közülük elítéltek. A kirívó esetek között említi a jelentés a Kongói Demokratikus Köztársaságot, ahol azt követően, hogy egy üzemben nyolc hónapon keresztül nem kaptak a dolgozók fizetést, a tiltakozó szakszervezet egyik szervezőjének lakásába katonák hatoltak, a családot zaklatták, a szakszervezeti vezető fiatalkorú lányát megerőszakolták.

A szakszervezeti jogokat a legerősebben a Közel-Keleten korlátozzák, Szaúd-Arábiában például semmilyen érdekvédelmi szerveződés nem működhet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.