Amerikai Gulágok – azoknak, akik kevésbé egyenlők

A Human Rights First szerint az Egyesült Államok „ismeretlen számú”, terrorral gyanúsított személyt tart fogva illegálisan a világ különböző pontjain fekvő titkos börtönökben. Mint arról a kron4.com is beszámolt, az amerikaiak 20-30 ilyen titkos fogva tartási helyet működtetnek.

2004. 06. 19. 9:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék. Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.

A fenti részletek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1-9. cikkében olvashatóak. A dokumentumot az ENSZ Közgyűlése 1948-ban fogadta el a dokumentumot a világszervezet székhelyén, New Yorkban. Az Egyesült Államok az elmúlt fél évszázadban politikájának egyik meghatározó alapelveként hivatkozott az egyetemes emberi jogokra, melynek alapjait már a Függetlenségi Nyilatkozat is rögzítette.

Ugyanez az állam ma több mint 3000 embert tart fogva, vádemelés és bírósági eljárás nélkül. A rabokat gyakran kínvallatásnak vetik alá. Fogva tartási helyük a külvilág számára ismeretlen. Általában Isten háta mögötti, harmadik világbeli államokban, eldugott börtönökben őrzik a foglyokat.

Ők azok az emberek, akikre az Egyesült Államok kormánya szerint nem vonatkozik az ENSZ jognyilatkozata. A börtönöket, mint arról az MNO már beszámolt, titkos útvonalak, álcázott repülőgépek kötik össze. Az Observer, a Guardian című brit lap heti kiadása most újabb részleteket közölt „az amerikai Gulágról”.

A fogva tartottakat – írja Jason Burke – 2001. szeptember 11-e óta gyűjtik össze e világméretű börtönháló különböző pontjain. A láthatatlan őrizetes és börtön-cellák rendszerében több száz rab tűnt el nyomtalanul, mióta kezdetét vette „a terror háborúja”.

Az elmúlt évben fegyveres tevékenységgel gyanúsított személyek százait csempészték át a világ egyik végéből a másikba amerikai, arab és távol-keleti biztonsági szervek, titkos akciókkal, kijátszva a kiadatási egyezményeket. Több brit állampolgárt is elraboltak nyugati országokból, olyan államokba hurcolva őket, ahol kínvallatás alá tudták vetni ezeket a személyeket, hogy a vélt vagy valós információkat megszerezzék tőlük.

A kihallgatók tanúk szerint feltehetőleg amerikai és időnként brit titkosszolgálati tisztek – közölte az Observer.

Az amerikai Gulágról szóló, sokáig „tűrt és tiltott” információkat megerősítette a napokban Deborah Pearlstein, a Human Rights Firsttől – számolt be az AFP. A szervezet csütörtökön, Washingtonban ismertetett jelentése szerint számos fogolytábort működtet Amerika a világ különböző államaiban, ezekből csak Afganisztánban 7 működik.

A Human Rights First szerint az Egyesült Államok „ismeretlen számú”, terrorral gyanúsított személyt tart fogva illegálisan a világ különböző pontjain fekvő titkos börtönökben. Mint arról a kron4.com is beszámolt, az amerikaiak 20-30 ilyen intézményt működtetnek a legnagyobb titoktartás mellett.

A szervezet jogi szakértője szerint kizártnak tűnik, hogy e titkos helyeken ne forduljon elő a foglyok bántalmazása. A Pentagon a jelentés közzététele után beismerte: az egyik iraki „terrorista” fogva tartását valóban titokban tartották, s a genfi egyezménnyel ellentétben nem vették nyilvántartásba foglyukat. Az emberjogi szervezet szerint az amerikai védelmi minisztérium újabb beismerésekre kényszerülhet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.