Egy CIA-tiszt, akinek most megjelenő könyve szerint a fejlett országok el fogják veszíteni a terrorizmus elleni háborút, azt nyilatkozta nemrégiben egy BBC-nek adott interjúban, hogy az Egyesült Államok vezette iraki háború kapóra jön Oszama bin Ladennek.
Az amerikai terrorizmus elleni stratégiát bíráló anonim veterán hírszerző tiszt szerint, aki 23 éve szolgálja a „Céget”, az al-Kaida elleni háború vesztésre áll.
Ami ma Irakban folyik, az bin Laden és a vele azonosan gondolkodók számára igazi hőseposz, az „igazhitűek” szabadságharca – mondta a személyazonosságának titokban tartása érdekében sötét helyiségben nyilatkozó férfi.
A amerikai „Anonymus” könyve A birodalom önteltsége, Miért veszti el a Nyugat a terrorizmus elleni háborút? címmel a napokban jelenik meg az Egyesült Államokban.
A BBC-nek adott interjújában a CIA-tiszt az Irak elleni inváziót bírálva elmondta, hogy a Bush-adminisztráció által szívesen emlegetett háborús ígéretek közül kettő biztosan nem teljesült: Amerika biztonsága nem javult, ahogy bin Laden és az al-Kaida sem fúj visszavonulót. Sőt: a hírszerző tiszt szerint a világ legerősebb hatalma erejét meghaladó problémával áll szemben. „Ez egy ördögi kör. Ha maradunk, elvérzünk. Ha kivonulunk, a helyzet csak még rosszabbá válik.”
A tiszt szerint az Egyesült Államoknak felül kellene vizsgálnia közel-keleti politikáját. Különösen a térség elnyomó rezsimjeinek támogatását (mint Szaud Arábia esetében), illetve Izrael aránytalan pártfogását kellene rövid időn belül felfüggeszteni.
A probléma gyökerét kiválóan megragadva elmondta, hogy mielőtt valaki Oszama legyőzésének stratégiáját kívánja megalkotni, előbb azt kell megértenie, hogy bin Ladent és követőit épp az USA külpolitikai lépései mozgatják. Mindaz ellen harcolnak, amit az Egyesült Államok általában és külpolitikájával képvisel.
Mikor pedig a Szenátus Hírszerzési Bizottságának jelentéséről kérdezték, azt válaszolta: ha kiderül, hogy a hírszerzési információkból levonható következtetéseket nem csak az elnök szájába adták, akkor nem az elemzők, hanem a vezetés felelőssége merül fel.
A szerző könyvének mondanivalója egy évezredes tanulságra hívja fel a figyelmet. Az ókori görögök óta úgy hitte az emberiség, hogy a több fegyver és a nagyobb erő nagyobb biztonságot is jelent. „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”- mondogatták. Két világháború és az atomháború lehetőségének árnyékában jöttek csak rá tudósok és politikusok: a fegyverek nem képesek az ellenség elrettentésére, saját biztonságunk szavatolására. Helyette fegyverkezési verseny indul, az ellenség próbál túlszárnyalni minket, mi őt. A vége, hogy a kezdeti versengés olyan kiélezett válsággá válik, amiben elég, ha csak véletlenül eldördül egy lövés, s beköszönt az armageddon. A fegyverkezés nem javítja a biztonságot. Ez a felismerés vezette arra a hidegháború két szuperhatalmát, hogy előbb megteremtsék a kétoldalú párbeszéd legalapvetőbb csatornáit, majd fegyverzet-korlátozási tárgyalásokat kezdjenek. A szövetségesek bevonásával megindult Helsinki folyamat pedig a fegyverek helyett kölcsönös biztonság- és bizalomerősítő intézkedésekkel igyekezett a felek biztonságát szavatolni.
Az Egyesült Államok Irak megtámadásával olyan háborút kezdett, amely ugyan gyors és könnyű katonai győzelmet hozott – de csak az iraki fegyveres erők felett. Az azóta bekövetkezett események hatására azonban nemcsak Irakban, de az egész térségben romlottak az USA pozíciói – nem véletlenül javasolja a szakember ezek közül a tarthatatlanok feladását (pl. Szaúd-Arábia, Izrael). De romlott Amerika biztonsága általában is. Jogos a kérdés: „Tényleg ezt akarták?”
Ráadásul nemcsak az Egyesült Államok, hanem a március 11-i madridi merényletek és az al-Kaida most lejárt 3 hónapos ultimátuma révén immár Európa biztonsága is deklaráltan romlott. Most már Európa is végérvényesen abba az ördögi körbe lépett, amelyről az említett CIA-tiszt beszélt. Csak beláthatatlan következmények vállalásával vonulhat ki Irakból, amerikai szövetségese mellől. Erről szatirikus kedvében az jut az ember eszébe: „Tényleg, hát ezt akarták!”
Az mindenesetre biztos, hogy a háború siker esetén is csak az USA térségbeli és globális hatalmi pozícióit javíthatja, de még véletlenül sem szolgálja a térség stabilitását, sem az USA és szövetségesei biztonságát. Ahogy a globális biztonságot sem. Az európai szövetségesek, azaz mi, pedig katonákat és pénzt áldozunk, de biztonságunk romlik, s legjobb esetben is csak még erősebbé tesszük az Egyesült Államokat.
Forrás: AP
origo.hu
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat
