Esterházy Péter Béke-díja

Esterházy Péter megkapta a német könyvkereskedők Béke-díját Frankfurtban. A regényírót elsősorban a „Harmonia Caelestis" című regényéért tüntették ki. Esterházy beszédében tiltakozott a magyarok elleni vajdasági atrocitások és az iraki háború ellen, azonban kiállt az Egyesült Államok mellett.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német napilap A saját szenvedést nem nevezte nevén címmel számol be az első oldalon Esterházy Péter frankfurti kitüntetéséről.

A német könyvkereskedők Béke-díjával tüntették ki vasárnap a frankfurti Szent Pál-templomban Esterházy Péter regényírót. A rendezvényen megjelent a szövetségi elnök, a Bundestag elnöke, a kulturális államminiszter, valamint Frankfurt főpolgármester-asszonya. A laudációt a korábbi kulturális államminiszter, a Zeit jelenlegi kiadója Michael Naumann tartotta. A CDU színeiben a frankfurti főpolgármesterséget elnyerő Petra Roth az Esterházy- művek komolyságát, vidámságát, tiszteletlenségét és eleganciáját emelte ki. A kitüntetést 15 000 euróval díjazzák.

Esterházyt mindenekelőtt „Harmonia Caelestis„ című regényéért tüntették ki, mely szerteágazó családjának öt évszázados sorsát ábrázolta, s melynek ”Javított kiadásában„, édesapja besúgói tevékenységét dokumentumok alapján vizsgálta. Ezek a dokumentumok az epikus családtörténet befejezése után váltak az író számára elérhetővé, így kézenfekvő volt, hogy a Szent Pál-templomban a múlt kelet-európai és magyarországi feldolgozásáról beszéljen – ahol elmagyarázta a „múltfeldolgozás” szó a magyarban nem létezik és a szótárakban azt körülírják.

Esterházy ironikus és hangulatos beszédében többek között a következőket mondta: „A saját gonosz tettek elleplezése a németek gonosz tetteivel európai tulajdonság. A németek gyűlölete a világháború utáni Európa fundamentuma.”

Esterházy szavai telítve voltak a korábbi köszönőbeszédekre utaló szójátékokkal. Mindenekelőtt Susan Sontag szavait utánozta a jelen nem lévő amerikai nagykövetnél, valamint Martin Walser nagy vihart kiváltott 1998-as beszédére utalt. Walser akkor úgy nyilatkozott, hogy Auschwitz nem alkalmas arra, hogy erkölcsi bunkóként forgassák. Esterházy a közönséget megnevettetve erre a báránycomb receptjének ismertetésével válaszolt. (A németben a Keule szó, fabunkót, dorongot, buzogányt és állatcombot is jelenthet – a szerk.) Ezután részletesen szólt a különleges német viszonyokról, az öngyűlöletről és az önsajnálatról, ahol megjegyezte: „A „csak gyilkosok” hamis fogalma mellett áll a „csak áldozatok” hazugsága.”

A díjazott kerülte a véleménynyilvánítást az aktuális katonai összecsapásokról, eltekintve egy rövid, Egyesült Államok iránti szimpátia-nyilatkozattól és egy iraki háborúellenes megnyilatkozástól. Eltérve a beszéd nyomtatott szövegétől tiltakozott a magyarok elleni vajdasági atrocitások ellen.

Először fordult elő, hogy a díjátadást az ARD nem közvetítette. A döntés a szeptember 29-i televíziós programkonferencián született meg, amit Fritz Pleitgen, a WDR intendánsa és helyettes ARD elnök azzal magyarázott, hogy meg kívánták védeni a vasárnap délutáni gyermekprogramot a „műsor az egérrel-t” a programváltoztatástól.
Esterházy beszédének nyomtatott változatát az ultrabalos die Tageszeitung közli.