„Te is tudod, hogy nem vagyok afféle háborús turista, aki nem képes megérteni, milyen undorító dolgok történnek harc közben” – kezdi levelét Sites. Mint kiderül, az elmúlt öt év nagy részét háborús konfliktusok helyszínén töltötte. Hozzáteszi: megütődött azon, hogy az elmúlt hét folyamán őt valamiféle háborúellenes aktivistaként tüntették föl – olvasható a Guardien Unlimited oldalán, amely közli a dokumentumot.
Szombat reggel volt – emlékszik vissza –, Fallúdzsában a várost ostromló amerikai erők épületeket tisztítottak meg a város déli peremén. A hadsereg mélyen előretört már, ám még működtek az ellenséges tűzfészkek. Sites egy olyan egységgel dolgozott, melyet két oldalról is orvlövészek vettek célba. A tüzérek 81 miliméteres aknevetőket használtak, az egység előrenyomulását harckocsik is támogatták. Úgy határoztak, hogy ismét átfésülnek egy tegnap már elfoglalt területet. Itt állt az a mecset, amelyet pénteken egyszer már hatalmukba kerítettek a tengerészgyalogosok. Pénteken tíz iraki halott és öt sebesült felkelő volt a harcok mérlege, ám most arról kaptak hírt, hogy a mecsetet a felkelők ismét elfoglalták az éjszaka folyamán.
Az operatőr úgy döntött: az egyik gyalogos szakaszhoz tartozó, néhány katonával tart, akik házról házra haladva elindultak vissza a mecset felé. Az épületek jó részében nem volt egy teremtett lélek sem, ám dugig rakták azokat fegyverekkel – emlékszik vissza az operatőr.
Mikor a mecsethez értek, azt ismét tűz alá vette egy tank, amely a géppuskájával lőtte az épületet. A gyalogosok rádión azt az értesülést kapták, hogy rájuk lőhetnek a mecsetből a felkelők. Mikor a tank abbahagyta a tüzelést, a katonák közelebb óvakodtak. Az épületből kijött egy tengerészgyalogos.
Vannak bent emberek? – kérdezte tőle egy hadnagy, mire a katona csak a kezével mutatta, hogy öt. Lelőttétek őket? – hangzott a következő kérdés, amire a katona igennel válaszolt. Arra a kérdésre, hogy fegyverük volt-e, csak megrándította a vállát.
Sites ekkor forgatni kezdett a mecsetnél. Az épület körül hullazsákokban hevertek a tegnapi összecsapás áldozatai. Először egyedül ment be, és fölfedezte hogy mindössze a tegnap hátrahagyott öt sebesült van az épületben, akik közül az egyik valószínűleg meghalt, három pedig vértócsában fekszik. Az ötödik pokrócba burkolózva feküdt egy oszlopnál ugyanabban a testhelyzetben, ahogy az előző napi összecsapás után otthagyták: „úgy tűnt, nem fog többet lőni életében”. Sites közelről lefilmezte a sebesülteket és a halottakat. Egyetlen fegyver sem volt az épületben. Az operatőr a helyszínre érkező hadnagynak elmondta, hogy ezek „a tegnapi sebesültek”, a tiszt kiment az épület elé, hogy rádióján jelentést tegyen.
Ismét a sebesülteket kezdte filmezni. A videokamera rögzítette, ahogy az egyik sebesült, egy idős ember orrán vérbugyborékok törnek elő: az egyetlen életjel.
Rövidesen két katona jött be, az egyik fegyverek után kutatott, a másik – talán hogy társát fedezze – egyenként ment végig a földön heverő testek mellett. Az egyiküknél káromkodva elkezdett üvölteni, hogy „ez nem is halott, csak színlel”. Sites épp olyan szögben állt a katonához képest, hogy venni tudta a jelenetet. A katona megcélozta a sebsültet és meghúzta a ravaszt. Amikor a megcélzott ember lába leereszkedett a földre, a katona azt mondta: Rendben van, most már halott.
Sites ezután hosszas fejtegetésekbe kezd levelében, melynek végén kifejti: a háború terhei engesztelhetetlenül fogják terhelni mindannyiukat. Imádkozom azért, hogy épségben és gyorsan hazatérj – zárja levelét az operatőr.
origo.hu
Több száz, gyerekekről készült intim felvételt árult az interneten három férfi
