Betiltott feleség-import Hollandiában

Néhány holland szociológus szerint az államban a tolerancia címszó mögött pusztán a közömbösség bújik meg. Valójában évek óta forrott a hangulat, ami legkésőbb a 2002-es parlamenti választásokon, előbb Pim Fortuyn iszlám ellenes kijelentéseivel, majd meggyilkolásával vált nyilvánvalóvá.

2004. 11. 10. 8:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilapban Andrea Schmidt A tolerancia vastag szőnyege alá címmel ír a van Gogh meggyilkolása utáni Hollandiáról.
Az országban a külföldieket „allochtonnak” (behozott, behurcolt) nevezik, melyet két alcsoportra nyugatira és nem-nyugatira osztanak. Van de Westelaken, a meggyilkolt rendező producere szerint Amsterdamban és az egész országban „a tolerancia egyfajta vastag szőnyeg, ami alá mindent besöpörtek„. A mottó így hangzott: ha valamiről nem beszélünk, akkor talán a probléma magától megoldódik. Máshol sokkal több vitát folytattak, például a radikális iszlám fundamentalizmusról. De itt? Amsterdami mecsetekben a dzsihadot propagálták szeptember 11-e után. Akkor azt mondták valaminek történnie kell, de minden maradt a régiben.

A holland szociológus Ruud Koopmans régóta bírálja országa elhibázott integrációs politikáját, hiszen a tolerancia címszó mögött pusztán a közömbösség bújik meg. Valójában évek óta forrott a hangulat a sikeres multikulturális társadalom leple alatt. Ami legkésőbb a 2002-es parlamenti választásokon, előbb Pim Fortuyn iszlám ellenes kijelentéseivel, majd meggyilkolásával vált nyilvánvalóvá. Fortuyn a holland kisebbségpolitika kritikájával biztosan eltalálta a közhangulatot.

Fortuyn előtt az akkori jobboldali liberális frakcióvezető Frits Bolkestein fejtett ki hasonló álláspontot, de őt erősen támadták emiatt. A szociológus Fortuyn jelentős szimpátiát aratott azzal, hogy tabuk nélkül követelte például a muzulmánok beutazásának megtiltását. A 16 milliós Hollandiában, mintegy 900 000 muzulmán él, kétharmaduk török és marokkói. Mindkét kisebbség még kevésbé integráltnak számít, mint a többi jelentős bevándorló csoport, mint például az egykori gyarmatról, Surinam érkezettek.
Még a kilencvenes évek végén is mindkét csoport gyermekeinek közel harmada nem fejezte be iskolai tanulmányait. A munkanélküliség körükben, a Holland-Antillákról érkezettekkel együtt igen magas, s gyakran kerülnek, mint bűnelkövetők a lapok címoldalára.

Szeptember 11-t követően a politika Fortuyn felvetéseire és az immár aligha tagadható problémára megszorításokkal válaszolt a bevándorlás és az integráció területén. Az egyik legutóbbi példa, miszerint nehezíteni kívánják azt a törököknél és marokkóiaknál azt a mindennapi gyakorlatot, hogy a szülőhazájából importáljon magának házastársat. E hónap elejétől mindkét félnek legalább 21 esztendősnek kell lennie és a Hollandiában élő félnek legalább 1300 eurós jövedelemmel kell rendelkeznie.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.