Betiltott feleség-import Hollandiában

Néhány holland szociológus szerint az államban a tolerancia címszó mögött pusztán a közömbösség bújik meg. Valójában évek óta forrott a hangulat, ami legkésőbb a 2002-es parlamenti választásokon, előbb Pim Fortuyn iszlám ellenes kijelentéseivel, majd meggyilkolásával vált nyilvánvalóvá.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilapban Andrea Schmidt A tolerancia vastag szőnyege alá címmel ír a van Gogh meggyilkolása utáni Hollandiáról.
Az országban a külföldieket „allochtonnak” (behozott, behurcolt) nevezik, melyet két alcsoportra nyugatira és nem-nyugatira osztanak. Van de Westelaken, a meggyilkolt rendező producere szerint Amsterdamban és az egész országban „a tolerancia egyfajta vastag szőnyeg, ami alá mindent besöpörtek„. A mottó így hangzott: ha valamiről nem beszélünk, akkor talán a probléma magától megoldódik. Máshol sokkal több vitát folytattak, például a radikális iszlám fundamentalizmusról. De itt? Amsterdami mecsetekben a dzsihadot propagálták szeptember 11-e után. Akkor azt mondták valaminek történnie kell, de minden maradt a régiben.

A holland szociológus Ruud Koopmans régóta bírálja országa elhibázott integrációs politikáját, hiszen a tolerancia címszó mögött pusztán a közömbösség bújik meg. Valójában évek óta forrott a hangulat a sikeres multikulturális társadalom leple alatt. Ami legkésőbb a 2002-es parlamenti választásokon, előbb Pim Fortuyn iszlám ellenes kijelentéseivel, majd meggyilkolásával vált nyilvánvalóvá. Fortuyn a holland kisebbségpolitika kritikájával biztosan eltalálta a közhangulatot.

Fortuyn előtt az akkori jobboldali liberális frakcióvezető Frits Bolkestein fejtett ki hasonló álláspontot, de őt erősen támadták emiatt. A szociológus Fortuyn jelentős szimpátiát aratott azzal, hogy tabuk nélkül követelte például a muzulmánok beutazásának megtiltását. A 16 milliós Hollandiában, mintegy 900 000 muzulmán él, kétharmaduk török és marokkói. Mindkét kisebbség még kevésbé integráltnak számít, mint a többi jelentős bevándorló csoport, mint például az egykori gyarmatról, Surinam érkezettek.
Még a kilencvenes évek végén is mindkét csoport gyermekeinek közel harmada nem fejezte be iskolai tanulmányait. A munkanélküliség körükben, a Holland-Antillákról érkezettekkel együtt igen magas, s gyakran kerülnek, mint bűnelkövetők a lapok címoldalára.

Szeptember 11-t követően a politika Fortuyn felvetéseire és az immár aligha tagadható problémára megszorításokkal válaszolt a bevándorlás és az integráció területén. Az egyik legutóbbi példa, miszerint nehezíteni kívánják azt a törököknél és marokkóiaknál azt a mindennapi gyakorlatot, hogy a szülőhazájából importáljon magának házastársat. E hónap elejétől mindkét félnek legalább 21 esztendősnek kell lennie és a Hollandiában élő félnek legalább 1300 eurós jövedelemmel kell rendelkeznie.