Bevándorlási problémák Németországban

A kerület polgármestere szerint Berlin Neukölln kerületében hasonlóan komoly veszélyeket lehet látni, mint amelyek a hollandiai zavargásokhoz vezettek. Ennek legfőbb oka, hogy a bevándorlók, elsősorban a törökök, minden eddiginél kevésbé érdeklődnek a többségi társadalom értékei iránt.

A német főváros napilapja, a Der Tagesspiegel Heinz Buschkowskyval, Berlin Neukölln kerületének SPD polgármesterével készített interjút A multi-kulti megbukott címmel.

A polgármester a hollandiai zavargásokra utalva kijelentette, Hollandia nincs is olyan messze, ő a kerületében hasonlóan komoly veszélyeket lát, mint amelyek az ottani összecsapásokhoz vezettek.

Azt, hogy mennyire hasonlít egymásra Rotterdam és Neukölln, az SPD politikus legkésőbb egy hónapja tudja, hiszen októberben vett részt egy konferencián, mely a nagyvárosok és az ott lakó külföldiek integrációjával foglalkozott. Hollandiában a törökök 30 százaléka nem rendelkezik semmilyen iskolai végzettséggel, ez az arány Neukölln északi részén ugyanekkora. Buschkowsky arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e egy hasonló gyilkosság, mint ami Hollandiában történt visszakérdezett: Mi a különbség Németország és Hollandia között?

Míg a szurinamiak 91 százaléka otthon a gyerekekkel hollandul beszél, addig ez az arány a marokkóiaknál 26, a törököknél 18 százalék. Bár a berlini adatokat a polgármester nem ismeri, de abban biztos, hogy az ő kerületében is létrejött egy párhuzamos társadalom. „Immár nincs olyan, amit ne tudnának az anyanyelvükön elintézni, egészen a sajátos, kötelezettségeket előíró viselkedési normákig”.

Az a tény, hogy a bevándorlók harmadik nemzedéke előtt egy olyan környéken, mint Észak-Neukölln nincs perspektíva, Buschkowsky számára ez annak a bizonyítéka, hogy a multi-kulti hit megbukott. „Az integráció nem természeti törvény, amelyik magától végbe megy” állítja. Fiatal bevándorlók minden eddiginél kevésbé érdeklődnek a többségi társadalom értékei iránt. Ők – és a szüleik is – a legbüszkébbek a szülőföldjükre és a kulturális örökségükre. Ez azonban túl kevés egy olyan folyamathoz, ahol mindkét félnek a másik irányába kellene elmozdulnia. A polgármester képtelen megmondani, hogy az iszlám hagyományok hol folynak át iszlamista gondolkodásmódba. Neuköllnben rendkívül eltérő mecsetekkel van dolga – a török államhoz közelálló Ditib mecsettől egészen az Al Nur-mecsetig, mely az Alkotmányvédelmi Hivatal megfigyelése alatt áll. Az Inszan egyesület például alig 40 tagot számlál, mégis milliókat költ egy kulturális központ felépítésére. Ilyen összefüggéseket átvilágítása meghaladja a lehetőségeinket- nyilatkozta Buschkowsky.

A polgármester szerint amíg a keletről érkező németek keményen dolgoznak a gyors integrációjukon, addig a legnagyobb kisebbségek, az arabok és törökök ezt nem teszik. Az integrációtól függ az illető lehetősége, hogy részt szerezzen a társadalmi jólétből. Észak-Neukölln bevándorló szülőktől származó fiataljainak 70 százalékának nincs iskolai végzettsége, vagy legfeljebb általános iskolai papírokkal rendelkezik. Egy neuköllni autó- alkatrészgyár vezetője a polgármesternek elmesélte, hogy más kerületekből hozza a munkásokat, mert a helyieket nem lehet használni. Képtelenek felnőni az elektronikusan irányított termelés kihívásaihoz. Ha a munkanélküli fiatal a nap 24 órájában azt hallja a televízióból, mi mindennel kell ahhoz rendelkeznie, hogy lépést tartson a divattal, akkor már csak egészen kis lépés kell a lopáshoz vagy a rabláshoz.

A hollandok – Európa legliberálisabb demokráciája – levonta a multikulti eszme bukásából a következtetéseket. Egy rendkívül komoly követelményeket állító bevándorlási törvényt fogalmaztak meg. A nyelvismeret, minimális jövedelem, valamint a létfenntartás költségeinek fedezetét kell a bevándorlónak vagy rokonának igazolnia. Aki erre nem képes, az nemkívánatos személy. Ez Németországban elképzelhetetlen, már a most elfogadott bevándorlási törvény miatt is. A január elejétől érvényes szabályozás például lehetővé teszi, hogy a helyszínen tanuljanak németül. Az önkormányzatnak azonban nincs pénze annyi német nyelvtanfolyamot támogatni, amennyire szükség lenne.

Forrás: Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)