– Jasszer Arafat életútját vizsgálva számos ellentmondásra bukkanunk. A világ közvéleménye által sokáig „terroristaként” nyilvántartott vezető a 80-as, 90-es évek fordulóján békülést kezdeményez Izraellel, 1994-ben Nobel-békedíjjal tüntetik ki. Ki ez az ember, békeharcos vagy terrorista?
– Nagyon fontos tisztázni, hogy kinek a szemszögéből „terrorista” Jasszer Arafat. Lehet, hogy az izraeliek szemszögéből terrorista, így minősítette legalábbis az izraeli szélsőjobb és a militarista-cionista körök. Ám a Munkapárt a mai napig nem terroristaként nevezi Arafatot. Ha elolvassa a Haaretz című izraeli napilapot, vagy meghallgatja Simon Perez (vagy Josszisz Ariz) nyilatkozatait, kiderül, hogy számukra Arafat szabadságharcos, aki azért harcolt, hogy visszaszerezze az izraeliek által elvett palesztin területeket. Mozgalmát nemzetközi körökben is felszabadítási mozgalomnak nevezik. Ha palesztin oldalról nézem, meg az igazság oldaláról, vagy az ENSZ szemszögéből, akkor ez szabadságharc volt. Izrael már az állam 1948-as kikiáltása előtt körülbelül 1 millió palesztint elűzött otthonából, elrabolta földjeiket. Ez a terrorizmus. Erre a terrorizmusra reagáltak a palesztinok azzal, hogy területeik visszaszerzésére és Izrael állam megszüntetésére törekedtek. Alapvető kérdés ez, hiszen például 1956-ban az oroszok „terroristáknak” nevezték a magyar szabadságharcosokat, s így hívta őket később az MSZMP is. Napjainkban George Bush határozza meg például, hogy ki a terrorista, viszont nem számít terroristának az a diktátor, aki együttműködik Amerikával. Oszama bin Laden nem volt terrorista akkor, amikor a Szovjetunió elleni harcra pénzelte Amerika az afganisztáni harcokban. Összetett tehát ez a kérdés. Igaz, Izraelnek igen erős befolyása van a sajtó világára, így a hazai sajtóra is. Átveszik azokat a meghatározásokat, amelyek sokszor hamisak. Arafat függetlenségi harcot folytatott, mintegy ötven éve.
– Arafat tehát egyfajta szabadságharcot folytatott?
Jasszer Arafat |
1929-ben Kairóban született (saját bevallása szerint Jeruzsálem arab negyedében. ) 1948-ban részt vett az arab–zsidó háborúban. Az 50-es években Kairóban építészmérnöki diplomát szerzett és katonatiszti akadémiát is végzett. Az általa megalapított El Fatah a 60-as, 70-es években repülőgép-eltérítésekkel hívja fel magára a figyelmet. Arafat a 80-as években a békefolyamatot kezdeményez Izraellel, 1988-ban kikiáltja a palesztin államot. 1994-ben Rabinnal és Peresszel Nobel-békedíjban részesül. 2000 szeptemberétől, a második palesztin felkelés kezdetétől helyzete bizonytalanná válik, 2002-ben Izrael ellenséggé nyilvánítja őt. Utolsó éveit körülzárt épületekben, gyakran áram és víz nélküli helyiségekben tölti, háborús körülmények között. |
– Elkezdődött tehát a politika harc is…
– Arafatnak ezt a korszakát többek közt az ön jóvoltából ismerjük.
– Mit jelentett a palesztinok számára a tárgyalásos megoldás koncepciója?
– Újabb fordulat állt tehát be a békefolyamatban.
– Ön személyesen is kapcsolatban állt Arafattal, számos beszélgetést készített vele. Arafat építész diplomával rendelkezett, magas katonai képesítéssel, tehát képzett ember volt, másrészt megnyilvánulásai alapján szeszélyesnek tűnt. Milyen embernek ismerte meg a palesztin vezetőt?
– Számos kritika érte Arafatot, mert elutasította a Camp David-i megállapodást. Mi volt ennek az oka?
– Mindezek tükrében hogyan helyezné el Arafatot az elmúlt időszak közel-keleti történelmében?