Aki letérítette Chilét a lenini útról

Házi őrizetbe helyezte a bíróság Augusto Pinochet volt chilei diktátort – jelenti az AFP. A politikust saját tengerparti villájában helyezték őrizetbe, miközben ügyvédeinek csoportja azon dolgozik, miképpen lehetne a chilei militáns szélsőbal térnyerését annak idején megakadályozó tábornokot felmenteni a Cóndor-hadművelettel kapcsolatban ellene felhozott vádak alól.

A legfelsőbb bíróság döntése, amely ellen fellebbezés nem nyújtható be, szabad utat nyit Juan Guzmán bírónak, hogy tovább vizsgálja Pinochet felelősségét egy emberölésben és kilenc ellenzéki eltűnésében, akiknek holtteste soha nem került elő. A felrótt bűncselekményeket a Cóndor-hadművelet alatt követték el, amelynek célja az ország stabilizálása, a baloldali gerillacsoportok felszámolása volt az 1970-es és 1980-as években.

A 89 éves nyugdíjas tábornokkal szemben másodszor foganatosítanak olyan intézkedést, hogy nem hagyhatja el villáját: 2001-ben szintén Guzmán bíró 75 meggyilkolt ellenzéki ügyében vonta felelősségre a chilei diktátort.

Salvador Allende elnök a 70-es évek elején kubai típusú marxista-leninista diktatúra bevezetésére készült az országba külföldről beszivárgott és Chilében is fölfegyverzett gerillacsapatok segítségével, melyeknek lélekszáma és harci értéke 1973 szeptemberére már a hadsereggel vetélkedett, sőt fölszereléseik modernebbek voltak, mint a nemzeti haderőé. 1972-73-ra a fegyveres marxista csoportok létszáma 25-30 ezerre duzzadt, Kubából szállított szovjet és csehszlovák gyártmányú nehézfegyverekkel voltak felszerelve, s a polgári rétegek kezdtek aggódni, hogy létszámuk idővel felülmúlja a hivatalos fegyveres erőkét. Csak olaj volt a tűzre Fidel Castro chilei látogatása: a marxista diktátor fegyveres testőrsége élén járta az országot, tanácsokat osztogatva a „forradalmi” hatalomátvételhez.

Az addigra káoszba süllyedt gazdaság és az összeomlott ellátórendszer miatt sokkolt lakosságot megrémítette a bolsevizálódás és a polgárháború veszélye. Háziasszonyok ezrei vonultak az elnöki palota elé, ám Allende vízágyúkkal oszlatta fel a nőtüntetést.

1973 szeptemberére (Augusto Pinochet a hadsereg élén ekkor puccsal vette át a hatalmat) Chile már a teljes anyagi-politikai káoszba süllyedt. Allende célja az ország gazdaságának teljes államosítása és a chilei parlamentáris demokrácia erőszakos felszámolása volt. A hatalomátvétel napján kitört harcokban Allende is életét vesztette.

Pinochet 1989-ig, amikor Chilében szabad választásokra került sor, stabilizálta az ország gazdaságát. A 90-es évektől maradéktalanul visszaállították a szabadságjogokat a latin-amerikai országban.

A chilei társadalmat a mai napig erőteljesen megosztják a történtek: tömegek állnak Pinochet mellett, ám a társadalom jelentős része igazságtételt követel.

Forrás: AFP, magyarszemle.hu