Egyre súlyosabb összegekbe kerül az Egyesült Államoknak az iraki háború – írja a Le Figaro. Míg az amerikai hadsereg embervesztesége 1376 fő, s az iraki áldozatok száma eléri a 24 ezret, a Fehér Ház arra készül, hogy a Kongresszusnak újabb, 80 milliárd dolláros kiegészítés tervét nyújtsa be, hogy fedezni tudják a 2005-ös évre tervezett katonai műveleteket.
A tervezet benyújtását a 2006-os költségvetés vitájára időzítették a kormányzat pénzügyi szakértői: a jövő évi büdzséről február 7-ig dönt a törvényhozás alsóháza. A 80 milliárd dollár túlnyomó részét az iraki háborúra költenék (ebből az összegből kevesebb mint 10 milliárd dollár jut az afganisztáni misszió céljaira és 650 millió a szökőár áldozatainak megsegítésére). A 2005-ös év iraki hadi céljaira már elkülönítettek egy 25 milliárdos tartalékösszeget a múlt évben. Az iraki invázió és megszállás teljes költsége eddig meghaladta a 230 milliárd dollárt – ez a Pentagon eredeti becsléseinek négyszerese.
2004-ben 87 milliárd dollárt költöttek az iraki hadjáratra, ebből 18 milliárdot különítettek el a majdani újraépítésre. Utóbbi összegből egy kisebb részt már fel kellett használni a gerilla tevékenységek miatt „biztonsági kiadásokra”. A mintegy 100 milliárd dolláros évi kiadást jelentő iraki háború a Pentagon éves költségvetésének mintegy 20 százalékát emészti fel (417,5 milliárd dollár a védelmi tárca 2005-ös költségvetési kerete). Ez az összeg viszont nem jelenik meg sem az éves költségvetésben, sem a szövetségi deficit-számításokban, melyeket a Fehér Ház 427 milliárd dollárra becsült a 2005-ös évre.
A rendkívüli kiadások felzúdulást okoztak a képviselők soraiban. A költségvetési bizottság republikánus elnöke, Jim Kolbe így replikázott: „Mi jónéhányan úgy gondoltuk, hogy ez a háború elég jól tervezhető kiadásokat jelent a költségvetésben ahhoz, hogy ne kelljen újabb összegekért hozzánk fordulni”. A Le Figaro újságírója hozzáteszi: a berzenkedések ellenére nem túl valószínű, hogy könyörögni kelljen a Kongresszusnak, hiszen éppen a republikánus csoport támadta meg a múlt hónapban Donald Rumsfeld védelmi minisztert az Irakban harcoló katonai alakulatok használt, hiányos felszerelései és a katonák által panaszolt alkatrészhiány miatt.
A szenátus a minap kilenc órán keresztül hallgatta meg Condoleezza Rice külügyminiszter-jelöltet, hogy megtudják: milyen Irak-stratégiát dolgozott ki a Fehér Ház. A háborús költségek már a hosszú távú fegyverkezésekben is szerepelnek. Feszültségeket okoz, hogy a hadjárat komoly erőket vesz igénybe a reguláris alakulatok soraiban, így a kormányzat és a törvényhozás vitáiban rendszeresen visszatérő kérdés annak a 2000 tartalékosnak a bevetése, akik belbiztonsági feladatokat látnak el.
A Pentagon legalább 120 ezer főben határozza meg az iraki csapatok létszámát a következő két évben, annak ellenére, hogy a CIA jelentései valószínűsítik: a választások után megalakuló iraki kormány a megszálló erők fokozatos kivonását fogja kérni. A külföldi csapatok kivonása a síita pártkoalíció, az Egyesült Iraki Szövetség legfontosabb programpontja, a szunnita mozgalmak is ezt a feltételt szabták ahhoz, hogy feloldják a választásra hirdetett bojkottjukat. Igaz, Ijad Allávi ideiglenes miniszterelnök kijelentette, hogy semmiféle csapatkivonást nem fog kérni, hogy ha őt újraválasztják.
Az Egyesült Államok 150 ezer főre emelte iraki erőinek számát az elmúlt hónapban, számolva a hétvégi választásokra időzített erőszakcselekményekkel. A koalíciós erők összlétszáma 173 ezer katona, a legmagasabb létszám az invázió 2003. márciusi kezdete óta. A nemzeti gárda és a tartalékos állomány, amely az amerikai haderő mintegy 40 százalékát adja, a maximális kihasználtság határaihoz közelít – nyilatkozta a francia lapnak a Kongresszus egyik névtelenséget kérő tagja.
Négy nappal a vasárnapra kitűzött iraki választások előtt egy percre sem hallgatnak a fegyverek az Öböl-menti országban – jelenti az AP. A felkelők megtámadtak egy iskolát, amely a tervek szerint választási irodaként működik majd. A bagdadi nemzetközi repülőtérnél támadás ért egy amerikai konvojt, legalább egy jármű megsemmisült. A repülőtérre vezető útvonal használatát az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagykövetsége 2004 óta tiltja a misszión dolgozóknak a rendszeres támadások miatt. Ramádiban, a fővárostól 110 km-re nyugatra folyamatos összetűzések zajlanak az amerikai katonák és a felkelők között.
