Gerhard Schröder német kancellár ma George Bush amerikai elnökkel találkozik Mainzban. Az AFP más hírügynökségekhez hasonlóan kiemeli, hogy az amerikai vendég elsődleges célja az iraki háború miatt elhidegült szövetségesi kapcsolatok rendezése.
A németeknek és az európaiaknak egyaránt szükségük van arra, hogy közös nézőpontot alakítsanak ki az Egyesült Államokkal. És ez fordítva is igaz, az amerikaiaknak a legszorosabb szövetségesként van szükségük Európára – fejtette ki a Schröder a Bild című bulvárlapnak adott nyilatkozatában, hangot adva a transzatlanti kapcsolatok újjáélesztésére vonatkozó terveinek.
A Brüsszelből érkező Bush maga választotta ezt a találkahelyet: a francia-luxemburgi határvidéktől nem messze fekvő Mainz, ahol a kontinens legnagyobb amerikai katonai támaszpontja található (többek közt innen indítanak Irakba szárazföldi egységeket) történelmi jelentőségű település mind az amerikai-német kapcsolatok, mind a Bush-család szemszögéből nézve. Mint azt Schröder lapnyilatkozatában is felidézte: itt mondta el az elnök édesapja, idősebb George Bush 16 évvel ezelőtt, 1989-ben, nem sokkal a berlini fal leomlása előtt híres beszédét, melyben felvázolta az egységes Európa képét. Schröder így folytatta: idősebb Bush annak idején „a közös értékeken nyugvó, szabad és erős Európa mellett tett hitet. Ez az álom azóta valósággá vált”. A német kancellár az Európai Uniót idősebb Bush politikai sikertörténeteként emlegette.
Az AFP beszámol: rendkívüli intézkedések sorozatával szinte elvágták a külvilágtól a találkozó helyszínét, részben vagy teljesen lezárva az egyébként szabadon átjárható hidakat a Rajnán, néhol elvágva a városba vezető autóutakat, s repülési tilalmat rendeltek el a város környékén.
Nemcsak a régmúlt időkön való merengés tölti ki a németországi látogatást: Irán nukleáris programja központi szerepet tölt be a tárgyalásokon. Berlin a diplomáciai erőfeszítések folytatását sürgeti a Teheránnal kialakított kapcsolatokban, míg az Egyesült Államok még – burkoltan – katonai támadást is kilátásba helyezett a perzsa állam ellen. Továbbra is eltér a két NATO-szövetséges állam iraki politikája: Németország változatlanul visszautasítja, hogy csapatokat küldjön az Öböl-menti államba, legfeljebb az új iraki adminisztrációs, illetve a biztonsági szervek képzésében hajlandó közreműködni.
Legalább ilyen távol esik egymástól a két ország álláspontja a kínai fegyverembargó EU által támogatott feloldásának kérdése, vagy a kiotói egyezményé: a levegőbe kerülő károsanyag-kibocsátás korlátozásáról szóló dokumentumot nem ratifikálta az Egyesült Államok.

Magyar Péter ismét VIP‑páholyban bulizott