Moszkva szerint Iránnak esélye sincs az atomfegyverre

Míg George Bush európai útjának egyik küldetése is az volt, hogy európai partnereit megfeddje Teherán iránti jóindulatuk miatt, az Oroszországgal kötött egyezmény most kihúzhatja a perzsa állam elleni támadások méregfogát.

Az egyszer már felhasznált nukleáris fűtőanyagról szóló orosz-iráni egyezmény célja annak garantálása, hogy a felhasznált fűtőelemek ily módon nem használhatóak fel atombomba készítésére. A megállapodás értelmében Irán visszaszállítja Oroszországba az egyszer már felhasznált fűtőelemeket a moszkvai segítséggel épülő buseri atomerőműből – tudósít az AFP.

A megállapodás lényege, hogy Teherán ez esetben nem használhatja fel a kiégett fűtőanyagot, melyből plutónium kivonásával atombomba készíthető. Az atomenergiáért felelős miniszterként Alekszandr Rumiantev 2002 decemberében bejelentette: Iránnal kapcsolatban arra törekszenek, hogy szállítsa vissza Oroszországba a felhasznált nukleáris fűtőanyagot.

Az Egyesült Államok mindezek ellenére attól tart, hogy a működését legkésőbb 2006 elején megkezdő atomerőművet Irán arra használja fel, hogy nukleáris fegyver létrehozásán mesterkedjen, urániumot dúsítva a civil felhasználású erőműben.

Az orosz föderális atomenergia-ügyi ügynökség részéről Nyikolaj Singarev az AFP-nek nyilatkozva aláhúzta: a VVER-1000 típusú, Buserben épülő atomerőmű gyakorlatilag használhatatlan katonai célú urándúsításra, a teljes felhasznált anyag legfeljebb egy százalékából lehet igen gyenge minőségű plutóniumot előállítani. Singarev hozzátette: a plutónium kivonása rendkívül összetett, igen időigényes és főleg igen költséges feladat lenne, s még ha sikerrel járna is egy ilyen próbálkozás, „még akkor is igen bonyolult” a kinyert anyagból atombombát előállítani. „Elméletileg lehetséges így is atombombát előállítani, de pillanatnyilag egyetlen ország sem él ezzel a módszerrel, s nem is tervez ilyet. Ennél sokkal egyszerűbb módja van a nukleáris robbanóanyag előállításának” – jelentette ki az orosz szakember.

A 2002-ben aláírt orosz-iráni együttműködés óta eltelt időszakot főleg a késlekedés jellemezte, a nemzetközi közösség ugyanis (amely az AFP megfogalmazása szerint „vasmarokkal” szorítja Iránt) gyanakodva figyelte az iszlám köztársaság atomerőmű-építési törekvéseit.

Moszkva a Teheránnal létrejött megállapodásban kiköti, hogy Teherán köteles elfogadni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) fokozott ellenőrzését az erőmű felett. A BBC jelezte: a NAÜ mai, bécsi ülésén foglalkozik az iráni atomprogrammal.