Tíz éven belül robotkatonák?

A tervek szerint tíz éven belül komoly szerephez juthatnak a percenként 1000-1200 lövés leadására képes, élő társaiknál tízszer olcsóbb, akár a távolból, számítógépről őt vezérlő ember parancsa nélkül is cselekvőképes, az ellenség valódi tűzharcban való is megsemmisítésére is alkalmas robotbakák az amerikai hadseregben.

A Pentagon tervei szerint a katonai robotok tíz éven belül komoly szerephez jutnak az amerikai hadseregben. Az ellenség üldözésére és megsemmisítésére is beprogramozható műkatonák kifejlesztésére az amerikai hadügyminisztériumban létrehozták a Future Combat Systems elnevezésű tervet, aminek a 127 milliárd dolláros költségtervezete az Egyesült Államok történelmének legdrágább katonai programjának tekinthető.

„A robot harcos soha nem éhes, nem fél semmitől, nem kell téli-nyári ruházattal ellátni, nem felejti el a kapott utasítást, meg sem fordul a fejében, hogy megtagadja a parancsot, nem gondolkozik el, ha lelövik a társát, nem kerül kórházba és nem kell neki élete végéig járandóságot fizetni” – sorolt fel néhányat a robokatona jó tulajdonságai közül Gordon Johnson, az FCS tervét felügyelő hadügyminisztériumi csoport egyik vezetője.

Az automatizált katona utáni vágy nem számít újdonságnak a hadsereg vezetőinek körében. Már több mint 30 éve léteznek olyan újabb és újabb elképzelések, amelyek igyekeznek lépést tartani a számítástechnika rohamos fejlődésével.

Afganisztánban, az Oszama bin Laden elfogására Tora Bora hegyvidékén indított hajszában már 2001 decemberétől hadrendbe álltak az alig egy méter magas, könnyű fegyverekkel felszerelt masinák, amelyek lánctalpaikon könnyen behatoltak a barlangokba, ahol hő- és fényérzékelő kamerák segítségével felderítették a földalatti járatokat és az eldugott fegyverraktárakat. Irakban a hadsereg útszéli bombák kiásására és hatástalanítására használ robotokat és már nagyon várják azokat a nagyobb tűzerejű, utcai harcokban is bevethető modernebb minitankokat, melyeknek az M240-es vagy M249-es típusú fedélzeti fegyvere percenként 1000-1200 töltényt tud kilőni. Ezeket a korszerűsített robotokat a biztonságban ülő katona irányítja hordozható számítógépéről, a szerkezetet működtető speciális elemek 4-6 órás folyamatos üzemmódot biztosítanak, és ha szükséges, akkor a lélektelen műkatona a drótkerítést ledönti, a sziklás talajon is gyorsan halad és négy éjjel-nappal látó kamerával 360 fokos körben figyeli a környezetét.

A Pentagon néhány éven belül tervezi üzembe állítani a következő generációs robotokat. Ezek már képesek lesznek tűzharcban is harcképtelenné tenni az ellenséget, emberi közreműködés nélkül mozgatnak nagy súlyú hadirakományokat, épületeket és egyéb célpontokat robbantanak fel, adatokat gyűjtenek az ellenség fegyverzetéről és elhelyezkedéséről, fedélzeti számítógépe kapcsolatban van a pilótanélküli kémrepülőgépekkel, valamint audió és videókapcsolatba hozható a sok ezer mérföldes távolságban levő parancsnoksággal.

Az új fegyvertechnikák elterjedése azonban súlyosbodó etikai problémákat is felszínre hozott. „Miután ezek a harci gépek egyre fejlettebbek lesznek, ezért a kezelőszemélyzetre kevesebb feladat hárul és ez könnyen oda vezethet, hogy a katona a gépre bízza a döntést (...) szerintem az elfogadhatatlan, hogy egy robot ilyen módon élet-halál urává váljon„ – írta elgondolkoztató szakvéleményében Bill Joy, a katonai programokban résztvevő Sun Microsystems vállalat alapítója.

Az amerikai tábornokokat azonban az etikai aggályoknál jobban érdekli a robotok használatából eredő anyagi megtakarítás mértéke. A Pentagon tavaly a kongresszus elé bocsátott egy titkos számításokat is tartalmazó jelentést. E szerint az amerikai adófizetőknek 653 milliárd dollárjába fog kerülni az aktív, vagy már nyugdíjba vonult katonák (a még élő II. világháborús veteránoktól kezdve az iraki és afganisztáni háborúban harcoló katonákig bezárólag) halálig fizetendő kompenzációja. Ehhez még hozzáadandó az a fejenként 4 millió dolláros összeg, amibe egy frissen bevonult katona zsoldja, étkeztetése, felszerelése, kiképzése, a laktanyában tartása és folyamatos költöztetése kerül. Egy robot közlegény ára a tervezési költségekkel együtt a tizedét sem teszi ki egy ”élő„ katona árának.

A számoktól megriadt kongresszus végül hosszú vita után határozatot fogadott el, ami azt a célt tűzte a katonai vezetés elé, hogy 2015-ig a földön mozgó járművek és a támadó harci repülőgépek egyharmadának robotvezérlésűnek kell lennie.

A katonai automatizációs programokban résztvevő számtalan cég egyik legsikeresebbje a kaliforniai Space and Naval Warfare Systems. Vezetője, Bart Everett büszkén mutatta az újságíróknak a kísérleti stádiumban levő, Cyclops nevű, fejrészében körbeforduló infra kamerával ellátott, jobb kezében lézerfegyvert tartó másfél méter magas robotot: ”Tudtommal ez az első számítógéppel irányítható masina, ami a fegyverével képes lesz a másodperc töredéke alatt, akár sötétben is célba venni és eltalálni egy kólás doboz nagyságú tárgyat (...) jelenleg azon dolgozunk, hogy ha valamilyen okból nem kapna a kezelőjétől parancsot, akkor önállóan is tudjon cselekedni„ – támasztotta alá az etikai aggályokat Jeff Grossman, a cég főkonstruktőre.

”Én nagy jövőt látok a robotokban (...) szeretnénk kifejleszteni azokat a katonai járműveket, amelyeket olyan robotok vezetnek, amik látnak az úton, képesek a térképet összevetni a környezetükben található terepviszonyokkal és emberi beavatkozás nélkül mozgatnak katonai szállítmányokat két előre beprogramozott pont között (...) szerintem ezt a célt 8 éven belül elérjük„ – mondta Charles Shoemaker ezredes, a marylandi Army Research Laboratory's Robotics Program osztályvezetője.

Az ezredes által vezetett laboratórium előtt azonban még bőven van megoldandó feladat. Tavaly márciusban 15 újonnan kifejlesztett robotvezérlésű teherautóból álló konvojt indítottak útnak a nyilvánosság elől szigorúan elzárt Mojave sivatagban található katonai gyakorlótéren. A kísérlet várakozáson aluli eredménnyel zárult: a tervezett 142 mérföldes távot egy jármű sem tudta megtenni, mert négy órán belül az összes gépkocsi műszaki hiba következtében leállt, leszaladt az útról vagy egymásnak ütközött.

Forrás: The New York Times, Seattle Post Intelligencer, Tacoma News Tribune, AP