A Welt am Sonntag konzervatív napilap vasárnapi száma A keleti tartományok felépítése nem teremt új munkahelyeket, és szakadékba rántja a nyugatot címmel közöl előzetest Uwe Müller közeljövőben megjelenő, a német egység katasztrofális gazdasági következményeit taglaló könyvéről.
A szerző tézise szerint a kilencvenes évek második felétől nemhogy csökken, hanem egyenesen nő a távolság a keleti és nyugati német területek között. 1996 és 2005 között átlagosan 0,7 százalékkal nőtt a gazdaság keleten, és mivel Németország egésze is csak 1,3 százalékos növekedést produkált ebben az időszakban, az ország egyre inkább lemarad a nemzetközi versenyben. A német gazdaság egy főre jutó teljesítménye a brüsszeli Eurostat adatai alapján 2002-ben először múlták alul az uniós átlagot, és Olaszországot.
Az újraegyesülés ugyan a német történelem egyik legszerencsésebb pillanata volt, de katasztrofális gazdasági következményei lettek. A fél ország lóg a nyugati támogatásokon, mint egy kábítószeres. Az elmúlt 15 esztendőben – számítási módszerektől függően – az egység költségei 1,2-1,4 billió eurót tettek ki, melyből már levonásra kerültek a keleten fizetett adók és járulékok. Ez nagyjából megegyezik a teljes német államadóssággal.
Legutóbb évente 85 milliárd eurót pumpáltak nyugatról keletre, ami a teljes német gazdasági teljesítmény négy százaléka, s meghaladja Csehország GDP-jét. Nagyjából minden keleten élő havonta 480 eurós támogatásban részesül.
A támogatások 80 százaléka nem szolgálja a gazdaság újjáépítését, mivel ebből a pénzből az embereket közvetlenül kell támogatni. 1,8 millió nyilvántartott keletnémet munkanélküli szorul rá az állami támogatásra. Miközben a németek kevesebb, mint ötöde él keleten, a munkanélküliek 40 százaléka ott található.
Számos keletnémet, hogy munkát találjon, inkább elköltözik. Az újraegyesüléstől 2003 végéig e költözések miatt az egykori NDK területéről 1,3 millióan vándoroltak át nyugatra. Szászország-Anhalt tartomány lakossága 1990 októbere óta több mint 12 százalékkal csökkent.
Az egykori NDK területén 1949-ben még a németek 28 százaléka élt, ez az arány jelenleg 18 százalékra csökkent, és 2050 körül már csak 13 százalék körül fog mozogni. Európa egyetlen más régiójából – leszámítva a Balkán néhány polgárháborús övezetét – sem menekültek így az emberek. Mára szinte csak az marad keleten, aki már végleg feladta a reményt, hogy valaha jobban élhet. A föld egyetlen államában – leszámítva a Vatikánt – sem születik olyan kevés gyermek, mint 1990 után a keleti területeken.
Emiatt a keleti területek legsúlyosabb nehézsége a hihetetlen tempójú elöregedés, már csak emiatt sem lehet komolyan a volt NDK esetében a gazdasági lemaradás csökkenéséről beszélni. 2020-ig a régió gazdasági ereje kizárólag a kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt a nyugati szint 60 százalékára fog zsugorodni, állítja Deutsche Bank kutatóintézete.
A keleti fellendülés valóban folyamatban van az NDK egykori testvérállamaiban. Az a nyolc közép-európai ország, amelyik Máltával és Ciprussal közösen belépett az EU-ba, 1996 és 2005 között négy százalékos GDP növekedést produkált, ami majdnem hatszorosát teszi ki az agyontámogatott keletnémet gazdaságénak.
Forrás: Welt am Sonntag (wams.de)
origo.hu
Órákon át hallgattak ki egy újságírót Lakatos Márk pedofilbotrányáról
