Gyurcsány hálás az orosz népnek a felszabadításért

„Május 9-e – nekünk magyaroknak – a fasizmus alóli felszabadítást jelenti, ezért nem is szabad teret adni semmiféle politikai spekulációknak. Az orosz nép több mint 20 millió embert áldozott fel a győzelem oltárán, és mi hálásak vagyunk ezért a nagy győzelemért a nácizmus felett” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap mai számában megjelent interjújában. A miniszterelnök egy magyar kiállítást megnyitóján vett részt a moszkvai Expocentrben.

– Magyarországon, úgy mint Nyugat-Európa más országaiban is, a politikusoknak nem csak a jelennel és a jövővel kell foglalkozniuk, hanem a múlttal, a történelemmel is. Néhányan közülük sok esetben saját politikai céljaik eléréséhez használják fel a történelmet, hogy így igazolják különféle akcióikat – mondta Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint a magyarországi jobboldali pártok számára ilyen téma lett a Vörös Hadsereg szerepe a második világháborúban, Nyugat-Európa felszabadítása a fasizmus alól. – Én személyesen azt gondolom, hogy a lakosság körében nem talál nagy támogatottságra az, aki negatív színben akarja feltüntetni a Vörös Hadsereget – közölte.

Gyurcsány szerint a magyar kormányzat úgy vélekedik, hogy a Vörös Hadsereg mentette, felmentette Európát és Magyarországot a fasizmustól. Segített bezárni a történelem tragikus oldalát, ami vitathatatlan tény. Ettől el kell választani az értékelését annak, ami 1945-48 között történt a kelet-európai országokban a jaltai megállapodások következtében, ám még ezek az 1948 utáni politikai események sem vonhatják kétségbe a Vörös Hadsereg szerepét, amely nélkül lehetetlen lett volna felállítani az antifasiszta koalíciót. – Oroszország 20 millió állampolgárát vesztette el, hogy segítsen, ezért minden érintettenek köszönetet kell mondania – hangsúlyozta.

A kormányfő a továbbiakban elmondta, hogy napjainkban Magyarország és Oroszország kapcsolatát a „több tett, kevesebb beszéd” jellemzi, illetve a „kevesebb politikát, több együttműködési megállapodást”. Mindezt igazolja a találkozók gyakorisága és szintje és az igyekezet arra nézve, hogy a két ország között egyre inkább nő az árucsere folyamata, ami csak a tavalyi évben 40 százalékkal nőtt. A közeljövőben létrejön egy államközi bizottság is, amely a kereskedelmi élet kiszélesítéséért lesz felelős. A magyar oldalról ezt a bizottságot Kóka János jelenlegi gazdasági miniszter fogja vezetni.

– Elég sok új projektünk van: magyar részvétellel ház- és kórház, valamint vállallatok építése Oroszországban, valamint egy szemétégető telep létesítése Moszkva mellett, nanotechnológiai központ létrehozása orosz részvétellel Miskolcon. Vagyis nem állunk meg a hagyományos kapcsolatok szintjén, magasabb együttműködési formát alakítunk ki – mondta Gyurcsány. Szerinte ezeket a kapcsolatokat csak tovább mélyítheti az a tény, hogy Magyarországot a szentpétervári gazdasági fórumon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Kiss Péter kancelláriaminiszter képviseli. Ennek a célnak lesz továbbá alárendelve idén a Magyar Kultúra Éve Oroszországban is.

Magyarország uniós csatlakozásának egy éves fordulója kapcsán Gyurcsány megjegyezte, hogy a mindennapi életben szinte semmi sem változott, ami azt jelenti, hogy hazánk felkészülten lépett az EU-ba. – Persze vannak olyan területek, ahol negatívumokat tapasztalunk: ilyen a falusi gazdák helyzete, akik az új helyzetben nehezen tudják felvenni a versenyt a nyugati társaikkal szemben még úgy is, hogy az elmúlt két-három évben 60 százalékkal több támogatást kapnak, mint korábban – közölte. Elöregedett infrastruktúrával rendelkeznek és képtelenek konkurensei lenni a gazdagabb termelőknek, akik széles anyagi bázissal rendelkeznek. – Ezen változtatni kell, és ez még nem ok arra, hogy „euroszkeptikusak” legyünk, hiszen Magyarország már 500 éve – Mátyás óta – arra készült, hogy Európa része legyen – szögezte le.