Stoiber: Törökország nem európai

Az EU-tagság helyett a különleges partnerségi viszonyt tudja elképzelni a bajor miniszterelnök Törökország vonatkozásában. Stoiber egy interjúban kijelentette: Törökország nem európai állam. Romániával kapcsolatban a politikus a Der Spiegelnek úgy nyilatkozott: elkerülhetetlennek tartja a csatlakozási feltételek újratárgyalását.

Az EU bővítése siker volt Németország számára – jelentette ki a Der Spiegel német baloldali hírmagazinnak adott interjújában Edmund Stoiber bajor miniszterelnök. A politikus hangsúlyozta: új piacokra tett szert a gazdaság, az újonnan csatlakozott országokba irányuló német export már nagyobb, mint az Egyesült Államokba történő kivitel. Ugyanakkor megjegyezte azt is: a német bérek a magas szociális kiadások miatt az egészen eltérő kelet-európai bérstruktúrákkal képtelenek konkurálni, a verseny „nem fair”, így Németország számára a szolgáltatások teljesen szabad áramlásáig a kelet- és közép-európai államokkal szemben értelmes átmeneti határidőkre van szüksége.

– Korábban már figyelmeztettetem Günter Verheugen uniós biztost és a kancellárt a szolgáltatások szabad áramlásának negatív következményeire. E szinte korlátlan szabadság miatt az elmúlt hónapokban közel 30 ezer ember veszítette el Németországban a munkahelyét, mert a keleti munkavállalók „dömpingbérekkel” jelentek meg. Ezért kivételes szabályokat szeretnék elérni bizonyos iparágakban , amint azt az osztrákok is tették – nyilatkozta a bajor miniszterelnök. Stoiber szerint a mostani bővítés nem vethető össze Spanyolország és Portugália 1986-os csatlakozásával: míg az Ibériai-félsziget rendkívül jelentős strukturális támogatásban részesült, Kelet-Európában jóval több problémával kell megküzdeni. – Míg a spanyol és a portugál GDP elérte az uniós átlag 65 százalékát, ezt a szintet Szlovéniát leszámítva minden kelet-európai ország alulmúlja – tette hozzá.

A politikus kitért arra is: a leendő EU-tag Romániában igen erős a lakosság Németországba irányuló munkavállalási szándéka, ezért a szolgáltatások kérdését Románia esetében újra kell tárgyalni. Stoiber álláspontja szerint hiba volt, hogy Németország Romániával és Bulgáriával szemben csak három területen kért védelmet az olcsó külföldi szolgáltatók ellen. Ausztria ezzel szemben nyolc kérdésben – közte a szociális ügyekben – kapott felmentést a külföldi szolgáltatók konkurenciája alól. Legalább az osztrák védettség színvonalát kell elérniük, ezért a csatlakozási feltételek újratárgyalását elkerülhetetlennek tartja.

A török EU-tagsággal kapcsolatban Stoiber kijelentette, hogy 2006-os Bundestag választásokon remélt győzelmét követően a jobboldali koalíció mindent meg fog tenni, hogy a belépés helyett a különleges partnerséget ajánlja Ankarának. – Aki állandóan az unió bővítését erőlteti, az egyszerűen túlterheli az embereket. Először meg kell emészteni az egy évvel ezelőtti, és méreteiben történelmi keleti bővítést. Most a konszolidáció fázisára van szükség: csökkenteni kell az unió bővítésének tempóját – fogalmazott a bajor miniszterelnök.

Stoiber elsődlegesen azzal magyarázza Ankarával szembeni fenntartásait, hogy Törökország nem európai állam. A kormány reformlépései „agyaglábakon” állnak, s azokat a lakosság nagyobb része egyszerűen nem támogatja. Amennyiben a kancellár feltétlenül a török uniós tagság mellett áll, akkor felelős politikusként közölnie kell a választókkal, hogy mire számíthatnak – hangsúlyozta a politikus, kiemelve: Kelet-Anatólia gazdasági ereje éppen hogy eléri az uniós átlag hét százalékát, aminek komoly következményei lesznek az unió teljesítőképességére. Ezért ajánlották az unió-pártok a különleges partneri kapcsolatokat. Ankara Németország fontos partnere, de ez nem érv az ország uniós tagsága mellett – mondta. – Ha ez így megy tovább, akkor az unió egy szabadkereskedelmi övezetté válik, ami lehet, hogy egyesek szándékának megfelel, de nekem nem – hansúlyozta Stoiber, leszögezve: ő Európa politikai unióját kívánja.