ENSZ-vizsgálat: Szíria a libanoni gyilkosság mögött

Az ENSZ vizsgálata bizonyítékot talált arra, hogy Szíriának köze volt Rafik Hariri korábbi libanoni miniszterelnök februári meggyilkolásához, ám abban a libanoni titkosszolgálat is részt vett A világszervezet vizsgálatának megállapításait mindkét ország vitatja.

2005. 10. 21. 10:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szíriába vezetnek volt libanoni miniszterelnök Rafic Hariri elleni merénylet szálai, ám Libanon is szerepet vállalt a merényletben – derül ki abból a jelentésből, melyet az ENSZ független vizsgálóbizottsága készített.

Meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy libanoni és szíriai részvétel is tapasztalható ebben a terrorista akcióban – állapítja meg a jelentésben a bizottság vezetője, Detlev Mehlis. A politikus elleni merénylet ügyében négy hónapja tart a nyomozás. A dokumentumot átadták Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak, majd annak szövegét csütörtök este ismertették New Yorkban.

Ez a merénylet nem jöhetett volna létre, ha...

A német bizottságvezető aláhúzza, hogy a merényletet nem lehetett volna végrehajtani magas rangú szíriai felelősök részvétele nélkül. Detlev Mehlis rámutat: közismert, hogy amíg a világszervezet 1559-es számú határozata értelmében a szíriai erők ki nem vonultak Libanonból, igen nagy számban tartózkodtak az országban a szíriai katonai felderítés emberei. A libanoni biztonsági erők magas rangú tagjait is ők képezték ki – teszi hozzá az ENSZ-hivatalnok. Figyelembe véve, hogy a szír biztonsági szolgálat, mely a libanoni kollegákkal „tandemben” működött, milyen mértékben szivárgott be a libanoni társadalom intézményeibe, nehéz lenne elképzelni egy merényletre vonatkozó tervet vagy összeesküvést a helyi szervek tudta nélkül – jelenti ki Mehlis

Egyértelműen politikai indítékai voltak a merényletnek – húzza alá a Mehlis. Mindemellett, mivel a merénylet egyértelműen nem egy személy, hanem egy profi elkövetők által alkotott csoport műve, erős a gyanú, hogy sikkasztás, korrupció és pénzmosás is indokolhatta többek számára a műveletben való részvételt.

Mehlis kijelenti, hogy a szír felelős vezetők megpróbálták késleltetni, zavarni a vizsgálatokat, míg a hatóságok többé-kevésbé együttműködtek velük. Az ENSZ vizsgáló bizottsága megállapítja, hogy tanúk és gyanúsítottak meghallgatása után egyértelművé vált: a merénylet több szála is a szír biztonsági szolgálathoz vezet, mivel ennek vezetői, eddig nem tisztázott módon, részt vehettek a gyilkosságban.

Egyértelműen politikai indítékai voltak a merényletnek – húzza alá a Mehlis. Mindemellett, mivel a merénylet egyértelműen nem egy személy, hanem egy profi elkövetők által alkotott csoport műve, erős a gyanú, hogy sikkasztás, korrupció és pénzmosás is indokolhatta többek számára a műveletben való részvételt.

Szíriába vezetnek a szálak

Mehlis kijelenti, hogy a szír felelős vezetők megpróbálták késleltetni, zavarni a vizsgálatokat, míg a hatóságok többé-kevésbé együttműködtek velük. Az ENSZ vizsgáló bizottsága megállapítja, hogy tanúk és gyanúsítottak meghallgatása után egyértelművé vált: a merénylet több szála is a szír biztonsági szolgálathoz vezet, mivel ennek vezetői, eddig nem tisztázott módon, részt vehettek a gyilkosságban. Az ENSZ-bizottság bizonyítékokat talált, hogy a szír elnök, Baszira Laszad sógora valószínűleg szintén részt vett a merénylet kidolgozásában.

Szíria és Libanon egyaránt tagadta, hogy tisztviselői részt vettek volna a merényletben – közli a BBC. Mehdi Dakhlallah szír tájékoztatási miniszter a bizottság jelentésének következtetéseit elutasította, azokat politikailag elfogultnak nevezve, s kijelentette: az ENSZ-dokumentum távol áll a valóságtól. A libanoni elnökség nyilatkozatot adott ki, melyben tagadja a bizottság által levont következtetéseket, s azt az állítást, hogy az egyik elkövető néhány perccel a bomba robbanása előtt Emile Lahoud elnökkel beszélt telefonon.

A jelentést az ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagállama, Kofi Annan ENSZ-főtitkár és a két érintett kormány is megkapta.




A Rafic Hariri és még húsz személy életét kioltó, bombamerényletre Bejrút központjában, 2005. február 14-én került sor. A történtek krízisbe taszították Libanont. Sokan úgy vélték, hogy a szomszédos Szíria felelős a gyilkosságért. Szíria három évtizeden keresztül gyámkodott a kis ország fölött. Damaszkusz folyamatosan tagadta, hogy köze lenne a merénylethez, melynek időszakában még szíriai katonák állomásoztak az országban. A meggyilkolt politikus egyértelműen a szír csapatok kivonásának élharcosa volt. A Hariri elleni merénylet felgyorsította a szír csapatok távozását Libanonból. A szíriai alakulatok kivonását az ENSZ biztonsági tanácsának 1559-es számú határozata is előírta.

Magyar Rádió, AFP, BBC

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.