Hányan betegedtek meg madárinfluenzában Európában? – kérdezte Couchepin, aki határozottan elítélte és hisztériának minősítette a madárinfluenzával kapcsolatos híreszteléseket.
A svájci Le Temps által is idézett miniszer szerint minimális az esélye annak, hogy ez az állatbetegség emberekre is átterjedjen és tömeges járványt okozzon. A vírus emberekre való, tömeges átterjedését a svájci egészségügyi miniszter sem tartotta valószínűnek egy korábbi nyilatkozatában – emlékeztet a lap.
Az influenzajárványok matematikai modellek szerint mintegy 30 évenként újulnak ki: 1968-ban az egyik vírustörzs mintegy 1,4 millió áldozatot szedett, bár ennek hatása messze elmaradt a XX. század legsúlyosabb járványától, az 1918-as spanyolnáthától – írja a francia nyelvű svájci orgánum.
A svájci szövetségi közegészségügyi intézet igazgatója, Thomas Zeltner szerint nem az a kérdés, hogy lesújt-e valamilyen járvány, hanem az, hogy mikor és milyen mértékben. Egyelőre nem sikerült megbízhatóan kimutatni, hogy a H5N1 milyen számban szedhet áldozatokat – tette hozzá.
Breuer Péter: „Több ősömet is bedobták a Dunába, ez még viccnek is rossz”