Nagyszabású kampányt indított a régebben szolgált katonák körében az amerikai hadsereg, amely nem tudta betölteni a 2005-ös, tervezett toborzási létszámát a szárazföldi haderőnemnél: a cél 80 ezer fő besorozása volt ehhez a haderőnemhez, ám 7000-el kevesebb jelentkeztő akadt a szeptember 30-án lejáró pénzügyi évben. A katonai hatóságok – más tényezők mellett – az iraki háborút jelölik meg a létszám visszaesésének fő okaként. A 2006-os évre kitűzött létszám továbbra is 80 ezer újabb katona besorozása lesz.
A hadsereg a hónap folyamán 78 ezer emberrel vette fel a kapcsolatot a földi- és légierőnél, a haditengerészetnél és tengerészgyalogságnál szolgált veteránok közül, hogy meggyőzzék őket: hagyják ott a civil életet és vegyék fel ismét az uniformist – közölte Bryan Hilferty, a Pentagon szóvivője a Reutersnek nyilatkozva.
Megritkult sorainak feltöltése céljából a hadsereg leegyszerűsítette az „újrasorozási” folyamatot: a régebben szolgáltaknak nem kell újra alapkiképzésen átesniük és megtarthatják az előző szolgálat folyamán megszerzett rangfokozatukat.
A program keretében azokat keresik fel, akik az elmúlt 5 évben szereltek le, s főleg olyan veteránok állnak a célpontban, akik nemcsak a szárazföldi erőknél szolgáltak. A szóvivő nem érzi fiaskónak, hogy a veteránokhoz fordulnak az állomány feltöltése céljából: „Miért ne adnánk meg nekik ezt a lehetőséget?” – kérdezett vissza a brit hírügynökség munkatársának kérdésére. A megkeresettek névsorán 7000 veterán tiszt is szerepel. Őket kifejezetten olyan szavakkal keresték meg, miszerint munkájukat hiányolhatják a bajtársak és a hadsereg.
Bush nem alkuszik
Épp a mai napra várják George Bush amerikai elnök megszólalását, aki „nemzeti stratégia az iraki győzelemért” címmel ismerteti az ország katonapolitikáját a marylandi Annapolis tengerészeti akadémiáján.
Az AFP értesülései szerint az elnök az iraki haderő felkészítéséről és kiképzéséről tart előadást, míg várhatóan az amerikai csapatok kivonását az iraki véderő felkészültségének mértékétől teszi függővé. Bush legutóbbi ázsiai útján kijelentette, hogy egy pontos kivonulási dátum megjelölése „garantáltan katasztrófát jelentene”, hiszen polgárháborút robbantana ki a síita, szunnita és kurd népesség között, ami viszont a felkelők kezére játszaná az országot.
Mióta a 2100-ik amerikai katona is meghalt Irakban, az amerikai közvélemény még hevesebben követeli az arab országból történő kivonulást: a háború egyre inkább a vietnami „bozótharcra” emlékezteti a lakosságot – írja az AFP. Nem tesz jót a háború népszerűségének az újabb iraki emberrablás sem: legutóbb 5 nyugati állampolgár, közöttük legalább egy amerikai jutott szélsőséges csoportok keze közé Irakban.
Reuters, AFP
origo.hu
Ismét hazudott a baloldali propaganda: Brüsszel tényleg eltörölné a 13. havi nyugdíjat
