Nem szavazhatnak a CIA-börtönöket befogadó EU-tagok?

Felfüggesztheti az Európai Unió azon államok szavazati jogát az uniós miniszteri tanácsban, akik területükön illegális CIA-börtönöket működtettek. A még nem uniós tag Románia az eddigi tárgyalások annulálását kockáztathatja ha kiderül: igazak a Lengyelországot és Németországot is érintő vádak a kínvallatásokat alkalmazó illegális amerikai katonai börtönökkel kapcsolatban.

Kemény szankciókban részesülhetnek azok az uniós államok, melyek lehetővé tették, hogy a CIA titkos börtönöket működtethessen területükön – jelentette ki Franco Frattini. Ezek az intézkedések odáig is elmehetnek, hogy felfüggesztik az adott EU-tagállam szavazati jogát az uniós miniszteri tanácsban – hangoztatta az Európai Unió bel- és igazságügyi biztosa Berlinben egy terrorizmus-ellenes tanácskozáson, uniós védelmi szakértők előtt.

Frattini a hétfői tanácskozás után újságíróknak is megerősítette: bármely ország szavazati jogát felfüggesztik a brüsszeli testületben, ha kiderül, hogy az EU-tagállam megszegi az alapvető emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását. Frattini aláhúzta: a Bush-adminisztrációt már több ízben kérdőre vonta a titkos börtönök ügyében, ám Washington mindeddig késlekedett a válaszadással.

Amerika válaszol?

Úgy néz ki egyébként, hogy Amerika rövidesen megtöri a hallgatás falát – értesült az AFP, melynek információi szerint Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter csütörtökön Brüsszelbe látogat a NATO tanácskozására. Az amerikai külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok kielégítő és őszinte válaszokat szándékszik adni az EU kérdéseire a CIA titkos európai tevékenységével kapcsolatban.

Szintén a helyzet tisztázására szólította fel az amerikai adminisztrációt Jack Straw brit külügyminiszter, s a kérdést Franz-Walter Steinmeier új német külügyminiszter is felvetette hétfői, első washingtoni látogatásán. Nem véletlen a német aktivitás: felmerült ugyanis, hogy a területén jelentős amerikai támaszpontokkal rendelkező Németország szolgált a kontinensre titokban szállított rabok elosztásának „forgatótengelyéül”. A Berliner Zeitung a múlt héten arról írt, hogy legalább hat CIA-gép érintette Frankfurt egyik légitámaszpontját.

Az Európai Bizottság is kérte az Egyesült Államokat, hogy tisztázza: léteznek e titkos CIA-katonai börtönök, melyek esetleges létezése megszegi az emberi jogok európai konvencióját és sérti a kínzás elleni nemzetközi konvenciókat is – olvasható a Guardian Unlimiteden.

Lengyel és román légifelvételeket vizsgálnának

A BBC felidézi: első ízben a Washington Post számolt be arról, hogy értesülései szerint az amerikai titkosszolgálat titkos börtönöket tart fenn „Kelet-Európában” (számos nyugati forrás a mai napig nem különbözteti meg Kelet- és Közép-Európát – a szerk.). A Guardian Unlimited korábban többször is beszámolt a 2001. szeptember 11-e után a világ számos pontján létrehozott titkos CIA-börtönökről, melyekben embertelenül kínozzák az al-Kaida-tagsággal vádolt muszlimokat, akiknek ügyét előzőleg semmiféle igazságügyi szerv vagy testület sem tárgyalja.

A Human Rights Watch emberjogi szervezet Romániát és Lengyelországot megnevezve pontosította az információt.

A Guardian is a Human Rights Watch értesüléseit idézi, miszerint Varsó és Bukarest a szovjet időszak börtöneit használta e célokra. Mindkét ország cáfolta ezt – így a Guardian –, s Lengyelország távozó elnöke, Aleksander Kwasniewski hétfő este a TVN24 tévéadón megismételte, hogy Lengyelország soha nem szállásolta el a CIA rabjait.

E két országgal kapcsolatban folytat vizsgálatokat Dick Marty európai megbízott, aki bejelentette: meg szeretné vizsgálni a lengyelországi Szymany kiképzőtábor és a Kogalniceanu román katonai repülőtér részletes légifelvételeit. Marty kiemelte: ha a Lengyelországgal és Romániával kapcsolatban megfogalmazott vádak igazak, mindkét ország, így a tagjelölt Románia is megszegte a nizzai szerződés 6. pontját, amely minden tagállamot felszólít az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására – írja a Guardian.

A BBC által idézett Frattini elmondta: kérdőre vonta Vasil Blaga román belügyminisztert, aki kijelentette, hogy nincsenek ilyen börtönök az országban. A BBC hozzáteszi: ugyanakkor Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy ha Romániának mégis voltak titkos börtönei, akkor az Európai Uniónak újra kellene kezdeni Bukaresttel a csatlakozási tárgyalásokat, az eddig aláírt szerződések ellenére is.