A szankciók december 23-án léptek életbe – közölte Adam Ereli, a minisztérium helyettes szóvivője. Az iráni rezsimet nukleáris fegyverek előállítására való törekvéssel vádló amerikai adminisztráció, amelynek meggyőződése szerint Teherán civil felhasználású erőmű-építési programjával álcázza katonai törekvéseit, egy 2000-ben elfogadott törvény alapján cselekedett. A jogszabály előírja, hogy arra kell törekedni: Teherán ne fejleszthesse nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyvereit és rakétarendszerét.
Az érintett cégek Kínában a repülőágazatban műkő kínai CATIC (Chinese AeroTechnology Import and export Corporation), a NORINCO (North Industry Corporation) rakétagyár, a Zibo Chemet vegyipari csoport, a Hongdu Aviation repülőgépgyár, az Ouinon International Economic and Technical Cooperative Ltd. és a Limmt Metallurgy and Minerals bányavállalat. Indiában két vegyipari cégre, a foszfátra specializálódott Sabero Organics és a Sandhya Organics vállalatokra, Ausztriában a Steyr-Mannlicher osztrák fegyvergyárra terjed ki a büntetőintézkedések hatása. A kilenc cég nem kereskedhet sem az amerikai állammal sem azokkal az amerikai cégekkel, amelyek számára a kormány exporttilalmat rendel el e vállalatok felé.
A szóvivő külön kiemelte a NORINCO kínai rakétagyárat, amely az amerikai álláspont szerint sokszorosan sérti a Teheránt sújtó szankciókat. Egyben jelezte, hogy az osztrák Steyr-Mannlicher felé a „lehető leggyorsabban” feloldhatják a büntető intézkedéseket.
Kína nem késlekedett a válasszal: a külügyminisztérium elítélte az amerikai szankciókat, „mélységes elégedetlenségének” adott hangot és követelte Washington „önkényes” lépéseinek visszavonását.
AFP, Reuters
Menczer Tamás üzent Magyar Péternek- videó