Ártatlannak vallotta magát Gotovina

Mind a hét vádpontban ártatlannak vallotta magát a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt a Kanári-szigeteken elfogott Ante Gotovina. A Nyugat-Szlavóniát 1995-ben egyetlen hadművelettel visszaszerző tisztet emberiség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolják. Több orgánum különösnek találja elfogásának körülményeit.

2005. 12. 12. 15:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mind a hét vádpontban ártatlannak vallotta magát a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina, az ENSZ hágai Nemzetközi Törvényszékén. A hazájában sokak által hősként tisztelt egykori horvát tábornok a vádirat szerint irányítója volt olyan katonai akcióknak az 1992 és 1995 közötti horvát-szerb háborúban, amelyekben horvátországi szerbeket űztek el otthonukból. Az ellene felhozott hét vád mind az emberiesség elleni bűnök kategóriájába tartozik – közölte a klubradio.hu.

Az 50 éves katona ma először állt a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló testület elé. Védője, Luka Misetic a HINA horvát hírügynökségnek nyilatkozva korábban kijelentette: védence azt fogja vallani, hogy nem érzi bűnösnek magát.

Több gyanús körülmény megkérdőjelezi, hogy Gotovina elfogása valóban csak a titkosszolgálatok bravúros nyomozásának eredménye volt-e. Horvát források mellett a CNN amerikai hírtelevízió is fölvetette: letartóztatták-e Gotovinát, vagy megadta magát?

Az egykor a Francia Idegenlégióban szolgált katona a 80-as években többször megfordult ugyanitt, a Kanári-szigeteken: 1978-as leszerelése után többször is visszatért ide, halászott, vitorlázott, sőt egy helyi tanárnővel is viszonya volt, aki spanyolul tanította őt – idéz a CNN egy, a letartóztatott katona híveként idézett személyt. December 7-én, szerda este a spanyol rendőrség Tenifere szigetén, a Bitacora szállóban fogta el a tábornokot. Gotovinánál hamis útlevelet találtak, melynek tanúsága szerint többek közt Chilében, Kínában, Oroszországban és Tahitin is járt.

A Vecernji list című horvát napilap pénteken úgy vélte: inkább lehetett szó megadásról, mint letartóztatásról. Egy másik lap, a 24 sata Tomislav Karamarkót, a horvát titkosszolgálat vezetőjét idézi, aki szerint Gotovina azért sem próbált szökni vagy ellenállni, mert belátta, hogy nincs más választása. Horvátországban sokak meggyőződése, hogy az a Gotovina, aki már 18 évesen az idegenlégióban szolgált, s harcolt Afrikában és Latin-Amerikában is, míg a horvát hadsereg szolgálatába nem állt 1991-ben, túl tapasztalt volt ahhoz, hogy ne tudott volna elmenekülni.

Horvát lapvélemények különösnek találják, hogy a tábornok elfogása idején a rendes körülmények között zsúfolt szálloda étterme teljesen üres volt, s hogy a titkosszolgálatok egy étkező kellős közepén fognak el valakit, aki veszélyes ellenfélnek számít és fegyvert viselhet. Többen megrendezettnek tartják a filmre is felvett őrizetbe vételt.

Zágráb engedett a nyomásnak

Gotovina elfogását az Európai Unió mintegy feltételként állította Horvátország elé ahhoz, hogy Zágráb megkezdhesse csatlakozási tárgyalásait. A CNN szerint Gotovina sorsa októberben pecsételődhetett meg, amikor Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze bejelentette, hogy Horvátország hajlandó teljes mértékben együttműködni a volt vezérkari tiszt elfogásában.

Del Ponte a tiszt elfogása után kijelentette: szeptember óta tudta, hogy Gotovina Spanyolországban van, ám titokban tartotta ezt az információt. Horvát lapértesülések szerint Zágráb titkosszolgálata döntő szerepet játszott a tábornok elfogásában. Az akcióban egyes források szerint a CIA és részt vett. Találgatások láttak napvilágot arról is, hogy Gotovinát egy horvát üzletember, Hrvoje Petrac buktatta le akit szeptemberben Görögországban vettek őrizetbe, s állítólag az ellene indult büntetőeljárás visszavonásáért cserébe adott információkat az extábornok hollétéről, akinek bujkálását többek közt ő finanszírozta.

Gotovina négy éve bujkál: ekkor vádolta meg őt a Nemzetközi Törvényszék 150 szerb polgári személy meggyilkolásával és mintegy 150 ezer szerb elüldözésével a Knin visszafoglalására indított 1995-ös Fergeteg hadművelet során. A térségben a szerbek törvénytelen államalakulatot hoztak létre Krajinai Szerb Köztársaság néven, s amikor a horvát hadsereg akciót indított, hogy helyreállítsa Horvátország területi egységét, Milan Martics, az úgynevezett krajinai köztársaság elnöke föld-föld rakétákkal lövette Zágrábot. A horvát fővárosban 7 polgári személy meghalt, többen megsebesültek és a történelmi épületekben jelentős kár keletkezett.

A Gotovina vezette hadmozdulatnak köszönhető, hogy Zágráb visszaszerezte Nyugat-Szlavóniát, ezért a Franjo Tudjman elnök által a horvát hadsereg főfelügyelőjének kinevezett katona rendkívül népszerű Horvátországban. Letartóztatásának hírére több tiltakozó megmozdulásra is sor került: tízezrek mentek az utcára vasárnap, a veteránok által szervezett tüntetések során.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.