Az orosz képviselőház harmadik olvasatban is elfogadta az NGO-k (nem kormányzati szervezetek) ellenőrzés alá vonását. A törvényjavaslat korábban erőteljes kritikákat váltott ki a Nyugat és több független szervezet részéről, melyek a szabadságjogok veszélyeztetését látják az újabb szigorításban.
A törvényjavaslatot igen nagy többséggel: 357 igen, 20 nem szavazattal fogadta el a duma (heten tartózkodtak). A törvény első olvasatban történt tárgyalása után erőteljes tiltakozással reagáltak a tervezett intézkedésekre a nyugat-európai NGO-k, így az Európai Parlament és Washington szervezetei, valamint emberjogi szervezetek is, figyelmeztetve, hogy a szöveg elfogadása az összes olyan szervezet betiltásával járhat, amely kritizálja a hatalmat. Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont a felsőház támogatását kérte a jogszabály elfogadásához.
Ha az orosz parlament másik háza is elfogadja a két ünnep között várható voksolás folyamán a törvényt, akkor azt már csak az államfőnek kell aláírnia a szabályzás életbe lépéséhez. December 14-én, a második olvasatban történő parlamenti szavazáson több törvénymódosítást elfogadtak ugyan, de mindezeket a változtatásokat minimálisnak nyilvánítják az érintett orosz NGO-k. (Magyarországon inkább „civil szervezet”-ként szerepelnek a nem kormányzati szervek – a szerk.)
A kommunista diktatúra és a Szovjetunió széthullása után a térségben létrejött NGO-k, melyek között nagy számban akadnak a nyugati szervezetek által finanszírozottak is, fontos szerepet játszottak azokban a tömegtüntetésekben, amelyek hatalomra juttatták az ellenzéket Grúziában, Ukrajnában vagy Kirgizisztánban. Ezek a felkelések aggodalmat váltottak ki a moszkvai posztkommunista vezetők köreiben éppúgy, mint a régió más, szintén a szovjet időkből átmentett hatalmi elitjei által vezetett országokban.
Forrás: AFP, AP, BBC
Bemutatjuk Bencét, Magyar Péter riporterekre rátámadó testőrét