„Önök nemcsak az energiaágazatban idéztek elő válságot. Nagyon is jól látszik a kétoldalú kapcsolatban előállt krízis. Ez nagyon rossz” – e szavakkal fejezte ki nemtetszését ukrán tárgyalópartnerei számára Vlagyimir Putyin orosz elnök. Nyilvánvalóvá vált a feszültség a két ország között, melyet csak elmélyített, hogy mára, a megszabott határidő lejárta előtt két nappal még nem született megállapodás a január 1-jére a gázcsapok elzárásával fenyegető Oroszország és Ukrajna között – olvasható a The Times mai számában.
A lap felidézi: Putyin tegnap kompromisszumos megoldásként 3,6 milliárd dollárnyi kölcsönt ajánlott fel az Ukrajnának gázvásárlásra, Kijev viszont hallani sem akar erről a megoldásról: „Országunknak nincs szüksége hitelre” – jelentette ki a BBC által idézett Viktor Juscsenko ukrán elnök. Juscsenko korábban provokációnak nevezte Moszkva váratlan áremelését.
Bosszú a narancsos forradalomért?
Ukrán kormányhivatalnokok közben azzal vádolták Moszkvát, hogy a Kreml így próbálja megbüntetni Viktor Juscsenkót, a narancsos forradalom után új irányba forduló, a moszkovita vezetési gyakorlattal szembeforduló elnököt, aki EU- és NATO-tagságra törekszik. Elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy Moszkva az Oroszországhoz hű Viktor Janukovics pozícióit próbálja erősíteni a kiprovokált gázvitával a márciusi elnökválasztás előtt.
A Times hozzáteszi: az Ukrajnától most „piaci árakat”, avagy a 220-230 dollár/1000 köbméter árat követelő Gazprom Grúziának és Örményországnak 110 dollárért, a hűséges szövetségesnek számító Fehéroroszországnak pedig mindössze 46,68 dollárért adja el ugyanezt a gázmennyiséget. (Minszket többször érte erőteljes nemzetközi kritika a Nyugat részéről a szabadságjogok erőteljes korlátozása és az ellenzékkel szembeni brutális fellépések miatt – a szerk.). Elemzők szerint Oroszország az Ukrajna elleni fellépéssel a nyugati világnak is üzen: nagyhatalmi státusát szeretné megerősíteni, miközben a Kreml minél nagyobb arányban próbálja ellenőrzése alá vonni – mint ezt a Jukosz-ügy is illusztrálja – az orosz olaj- és földgázkészletet.
Az oroszok megint a spájzban vannak
Nem veszélytelen mindez Európa tradicionális értékei és civilizációs alapelvei megőrzése szempontjából. A demokratikus alapjogokat egyre látványosabban korlátozó, a diktatorikus múlt emlékét egyre nagyobb nosztalgiával emlegető Oroszország biztosítja az Európai Unió gázszükségletének felét, ennek mintegy 80 százaléka Ukrajnán keresztül érkezik. A Times kiemeli: elemzők attól tartanak, hogy Oroszország olaj- és gázkészleteit használhatja „érvként” a Nyugattal felmerülő vitákban. Az energia-együttműködés helyettesíti a katonai arzenált – fogalmazta meg az orosz stratégia lényegét Chris Weafer, az Alfa Bank vezető stratégája, aki szerint Moszkva geo- és külpolitikai törekvéseinek érvényesítése végett vetheti be új fegyverét: az energiát.
Juscsenko haladékot kér Putyintól az orosz-ukrán gázvitában
Az orosz-ukrán gázvitában némi elmozdulás történt. Az ukrán elnök haladékot kért orosz kollégájától Valgyimir Putyintól. Juscsenko javaslata szerint január 10-ig kellene az új, 2006-os gázárakban megállapodniuk a két ország szakértőinek. Oroszország világpiaci aráakon kívánja adni a gázt, amennyiben ezt Ukrajna nem hajlandó megfizetni, akkor január 1-vel a gázcsapok elzárásával fenyegetőzik. Ezen a vezetéken érkezik az exportált orosz földgáz több, mint 80 százaléka az EU-ba.
BBC, dpa, The Times, AFP
origo.hu
Magyar Péter legocsmányabb kijelentései - ez Brüsszel emberének valódi arca
