Szocializmus Venezuelában?

A XXI. század új szocializmusa felé tett fordulat – így értékelik Hugo Chávez harc nélküli győzelmét hívei a vasárnapi választások után, melyen a mindössze 25 százalékos részvétel és az öt ellenzéki párt bojkottja mellett kizárólag a baloldali politikus pártja és annak szövetségesei kaptak parlamenti mandátumokat.

2005. 12. 06. 13:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A részletes eredmények még nem ismeretesek Venezuelában, ahol a Chávez vezette Ötödik Köztársaság Pártja arról számolt be, hogy képviselői 114 helyet kaptak a 167 fős parlamentben. Korábban Chávez hívei csak 89 mandátummal rendelkeztek a törvényhozásban.

Washington nem rejti véka alá, hogy elégedetlen az eredményekkel: Adam Ereli külügyi szóvivő például úgy vélte, hogy „a magas távolmaradás és számos tekintélyes venezuelai személyiség fenntartásai is arra utalnak, hogy súlyos bizalmatlanság alakult ki”, mely vitatja a pártatlanságot, az átláthatóságot és a választási folyamat tisztaságát.

Az Egyesült Államok részéről korábban erőteljesen kritizálták Chávez diktatórikus hatalmi stílusát, miközben az elnök azzal vádolta Washingtont, hogy az merényletet kísérelt meg ellene. Látványos eleme az amerikai ellenszenvnek, hogy nem üdvözölte a választások alkalmából Chávezt a Bush-adminisztráció, mely továbbra is úgy látja, hogy az elnök baloldali retorikája destabilizálja a régiót. Chávez a választások ellenzéki bojkottját Amerika által támogatott, kormányellenes összeesküvésként emlegette. Washington és az ellenzék egyaránt tagadta ezeket a vádakat.

Az 51 éves Chávez 1998-ban nyerte meg az elnökválasztást, azután, hogy 1992-ben részt vett egy puccskísérletben, s emiatt börtönbe került. 2002-ben őt próbálta megbuktatni az ellenzék és a hadsereg.

Kizárta sajátmagát az ellenzék

Jobban és még jobban elmélyíteni a forradalmi folyamatot – így fogalmazta meg az egyik új parlamenti képviselő, Pedro Lander azt, hogy mire használhatja fel a száz százalékig Chávez híveiből álló parlament hatalmát. A BBC tudósítója szerint Caracasban főleg a szegénynegyedekben álltak sorba, ahol az elnök hagyományosan magas támogatottsággal rendelkezik. A középosztály által lakott városrészekben gyakorlatilag üresek maradtak a szavazóurnák.

Az AP figyelmeztet: a választás azzal a kockázattal jár, hogy még inkább megosztja a venezuelai társadalmat, melynek rétegeit így is élesen szembeállítja Chávez szélsőséges retorikája, totalitárius hatalomra való törekvése és szövetsége Fidel Castro kommunista diktátorral. Megosztják az országot agrárreformjai és a szegények helyzetére való hivatkozással bevezetett szociális reformok is – írja az amerikai hírügynökség.

Mindeközben csak hüledezésre futja az ellenzék két legnagyobb pártjának, melyek évtizedekig meghatározták a venezuelai politikát Chávez hatalomra jutása előtt. A kereszténydemokrata COPEI és a középbal AD parlamenti képviselet nélkül foghat hozzá a 2006. decemberi elnökválasztás előkészületeihez. Elemzők szerint az ellenzék pártjai súlyos hibát vétettek, amikor kirekesztették sajátmagukat a választási megmérettetésből.

A 220 választási megfigyelő, köztük az amerikai államok szervezete és az EU szakemberei ma hozzák nyilvánosságra véleményüket.

Forrás: AP, BBC

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.