A 65 éves Georges Theil lehet az első holokauszttagadó, aki börtönbe kerül az emberiség elleni bűntettek vitatása miatt. A lyoni bíróság ugyanis hathavi letöltendő börtönre és 10 ezer euró pénzbüntetésre ítélte a radikális jobboldali Nemzeti Front volt regionális tanácsadóját. Theilnek emellett még 33 ezer eurónyi kártérítést is meg kell fizetnie azon 11 civil szervezet számára, amelyek pert indítottak ellene. Szintén a büntetés része, hogy a politikus köteles az ítéletet saját költségén megjelentetni a Libération és a Le Progres című lapokban.
A Franciaországi zsidó diákok uniója (UEJF) szerdán közleményben üdvözölte a Theil elleni ítéletet. Nyilatkozatukban kijelentik: kíméletlen harcot indítanak minden személy ellen, aki megsérti a „Soah” és általában az áldozatok emlékét.
Az ügy előzménye, hogy 2004. október 14-én egy televíziós nyilatkozatában kijelentette: a gázkamrák fertőtlenítési célokat szolgáltak, így a németek annál több életet mentettek meg, minél több Zyklon B gázt használtak.
Theil ellen korábban a grenoble-i bíróság is elmarasztaló ítéletet hozott: szintén holokauszt-tagadás miatt három hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és 50 ezer euró pénzbírságra ítélte, míg 2004. október 7-én limoge-i testület szabott ki egy „revizionista” írása miatt szint 6 hónap büntetést a politikusra.
A lyoni bíróságon sorra került 2005. november 29-i meghallgatáson Theil tanúként idézte meg Robert Faurisson volt egyetemi tanárt, aki szintén a gázkamrák megléte ellen tanúskodott. Theil ügyvédje, Eric Delcroix e meghallgatás után fellebbezést intézett Fernand Schir bíróhoz. Az ügyvéd Jacques Chirac köztársasági elnökre hivatkozott, aki 2005. december 9-én a francia gyarmati múlttal kapcsolatban hozzá törvénymódosítás szándékával forduló történészeknek azt mondta: „Nem a törvényeknek kell történelmet írniuk”. A bíróság nem fogadta el ezt az érvelést.
20 év Irvingnek – és Ahmadinedzsádnak?
Theil büntetése eltörpülhet a David Irvingre kiszabható 20 esztendős büntetés mellet, ami a vádlott hajlott kora miatt gyakorlatilag életfogytig tartó büntetést jelenthet. A 67 éves brit „történész” (Irving nem rendelkezik történészi vagy más felsőfokú végzettséggel, autodidakta kutatóként tanulmányozta a II. világháborút – a szerk.) szintén tagadta a Zyklon B gáz használatát a II. világháborús német gyűjtőtáborokban. David Irvinget 2005. november 11-én fogták el Stájerországben, ugyanis Ausztriában holokauszttagadás miatt 1989 óta körözték. Irving 1945 tán vonta magára a közfigyelmet azzal, hogy könyvet írt a Drezda elleni, értelmetlen terrorbombázásról, s azt a „legborzalmasabb egyedi tömeggyilkosságnak” nevezte.
Ha a holokauszt tagadása bűncselekménynek számít, a hatóságok elvileg őrizetbe vehetik Mahmúd Ahmadinedzsád iráni elnököt, mikor Franciországba látogat. A politikus több nyilatkozatában kétségbe vonta a holokausztot, illetve kijelentette, hogy ezt az elméletet állította Európa és a Nyugat Isten helyébe, mint kétségbevonhatatlan tényt, melynek vitatása is büntetendő. A nemzetközi jog jelenlegi jogállása szerint viszont szuverén állam politikusa nem vehető őrizetbe.
Holokauszttagadás: nincs egységes európai jogi norma
A holokauszt tagadását az Európai Unió minden tagállamában szankcionálja ugyan a büntetőjog, ám országonként eltérő ennek gyakorlata. Franciaországban tulajdonképpen a nürnbergi bíróság ítéleteinek kétségbe vonása számít bűncselekménynek: éppen a George Theil védelme által tanúként beidézett Robert Faurisson ellen indult korábban büntetőeljárás e jogi norma megsértése miatt.
A külföldre látogató diplomatákat ellenben a tételes nemzetközi jog szerint megilleti az 1961-es bécsi egyezmény által biztosított immunitás. Az egyezmény szövege csak az akkreditált diplomatákra vonatkozik ugyan, de a Nemzetközi Bíróság nemrég hozott döntése alapján a politikusokat is megilletik különböző mentességek. Az újabb jogértelmezés előzménye, hogy 1998-ban Belgium emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt letartóztatási parancsot adott ki Yerodia Ndombasi kongói külügyminiszter (a Kongói Demokratikus Köztársaság politikusa) ellen a genfi egyezmények megsértése, emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt. Ndombasi ugyanis nyíltan uszított a kormány elleni, főként tuszi etnikumhoz tartozó lázadók elleni népirtás során a felkelők ellen. A belga jogrenden alapuló lépést nem fogadta el Kongó, s a nemzetközi bíróság 2002-ben a Kongói Demokratikus Köztársaság számára kedvező döntést hozott, kimondva: Ndombasi külügyminiszterként mentességet élvez.
Egy politikus elleni, esetleges őrizetbe vétel tehát a nemzetközi bíróságon jó eséllyel megtámadható, ám a gyakorlatban a kormányok nemigen vállalkoznak egy ilyen rizikós lépésre. Kényelmesebb megoldás, ha egy állam nem kívánatos személynek minősít egy adott személyt, s jelzik, hogy esetén nem engedik be az országba. Ez történt Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnökkel is: a 2002-es prágai NATO-csúcs előtt tudatták vele, hogy jelenléte nemkívánatos a transzatlanti védelmi szervezet találkozóján, illetve sem ő, sem kormányának tagjai nem kaphatnak beutazási vízumot az Európai Unió területére.
origo.hu
Magyar Péter legocsmányabb kijelentései - ez Brüsszel emberének valódi arca
