Az I-Reporter internetes kiadvány szerint az orosz miniszterelnök-helyettes éles kijelentése még az orosz–ukrán gázkonfliktus megoldása előtt született, amikor Jurij Jehanurov ukrán kormányfő közölte: az Európába irányuló orosz földgázmennyiség 15 százalékát le fogják csapolni szállítási díjként. Az orosz Gazprom gázipari monopolvállalat ezután bírósággal fenyegetőzött.
Ivanov egy moszkvai sajtótájékoztatón elmondta, hogy Oroszország kész áttekinteni a munkácsi és szevasztopoli rádiólokációs állomások bérlésének díjáról szóló megállapodást, amennyiben szükséges, készek többet fizetni a bérlésükért, viszont a Fekete-tengeri flotta kérdésében kemény hangnemet ütött meg, kijelentve, hogy semmissé tehetik azt az 1954-ben kötött megállapodást, amely által az Ukrán SZSZK-hoz csatolták a Krím-félszigetet.
Krími háború – egyelőre szavakkal
A szevasztopoli orosz katonai bázis bérletéért Oroszország mintegy évi 100 millió dollárt fizet Ukrajnának. Amikor Moszkva egyoldalúan megváltoztatta a földgáz szállításának feltételeit, mintegy ötszörös árat követelve, Juscsenko ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna is több pénzt kér a Fekete-tengeri orosz flotta támaszpontáért.
A két ország közötti szerződés 2017-ben jár le, az eredeti megállapodás szerint e dátumig egyik fél részéről sem kerülhetne sor a feltételek felülvizsgálatára. Ivanov kardcsörtető reakciója rámutat, hogy ez a határvonal potenciális konfliktusveszélyeket rejt magában. A védelmi miniszter jelezte, hogy a szerződés két részből áll: egy orosz–ukrán szerződésből és a határok sérthetetlenségének rögzítéséből. Anatolij Gricsenko ukrán védelmi miniszter ugyanakkor leszögezte, hogy Kijev nem módosítja egyoldalúan ezt a megállapodást.
Kárpátinfo, La Tribune
origo.hu
Magyar Péter legocsmányabb kijelentései - ez Brüsszel emberének valódi arca
