Tíz év a lakókocsikat felgyújtó polgármesternek?

Pillanatok alatt égig csaptak az elzászi kisváros, Ensisheim szélén azok a jelentéktelennek tűnő lángok, melyek a városka határában törvénytelenül létesült, román és horvát állampolgárok birtokában álló lakókocsipark felgyújtásánál keletkeztek. A benzines rongyot a polgármester gyújtotta meg.

2006. 01. 17. 23:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legenyhébb következmény, amivel Michel Habig, az elzászi Ensisheim polgármestere számíthat, hogy az ügyészség előtt pusztán autók felgyújtásáért kell felelnie. A német határ menti francia kisváros első emberét ugyanis akár 10 éves börtönbüntetés és 150 ezer euró pénzbüntetés sújthatja azután, hogy felgyújttatta a település határában törvénytelenül létesült lakókocsi-tábort, mi több, maga is részt vett a „kifüstölésben”.

Ez tűnt a legolcsóbb megoldásnak, hiszen a csendőrség által üresen talált lakókocsik elszállítása jóval nagyobb költséget jelentett volna – nyilatkozta a Liberation című lapnak Habig, hozzátéve: ha tudja, hogy ekkora ügy lesz ebből, nem így cselekszik.

A kisváros határában letáborozó „idegenek” román és horvát állampolgárok voltak, akik lakókocsikkal vándoroltak az országban. A polgármester szerint nem tartoztak mindannyian az „úton levő emberekhez”, ahogy Franciaországban a vándorló cigány csoportokat nevezik. A konzervatív Népi Mozgalom Uniója párt színeiben ténykedő Habig tettével kapcsolatban Catherine Hoffarth, az ellenzékbe szorult szocialisták helyi képviselője rámutatott: az úton levő népek kérdése „érzékeny” problémája a városka életének.

A saját bevallása szerint „hatékonyan” cselekvő polgármester sajátkezűleg gyújtotta fel egy benzines ronggyal az első kocsit, majd a többit ennek a tetejére hordták egy targoncával. Sajtóbeszámolók szerint Habig arra adott utasítást, hogy „égessék porig ezt a bádogvárost”, szerinte ugyanis az itt felhalmozott limlomok és gázpalackok veszélyeztették a kisváros közbiztonságát. Tény, hogy a táborlakók hangoskodása miatt több lakossági panasz és bejelentés érkezett a városvezetéshez.

Elmenekültek az igazoltatás elől

A törvénytelenül letelepülők igazoltatására a múlt szerdán először mintegy 60 fős csendőralakulat érkezett a lakókocsikhoz, ám a tábort üresen találták, a polgármester később hat csendőrrel személyesen jelent meg és vezényelte le a telep autóinak felgyújtását. Aznap délután két román állampolgár bejelentést tett a helyi rendőrségen amiatt, hogy jogosítványuk is a kocsiban égett, ám senki nem foglalkozott panaszukkal.

Karavánok szándékos gyújtogatása semmiképpen nem tartozik azon eszközök közé, mellyel egy megválasztott hivatalnok élhet, bármely kérdésről is van szó – vélekedik a közelben fekvő nagyobb település, Colmar államügyésze, Bernard Legras, míg kollegája, Pascal Schultz arra figyelmeztet, hogy a kocsik bárminemű megsemmisítéséhez a polgármesternek kiutasításról és a karaván kocsijainak megsemmisítéséről szóló határozattal kellett volna rendelkeznie, melyet a colmari ügyészségen kellett volna kérelmezni. A súlyos ítéletet többek közt az alapozhatja meg, hogy ez esetben a felgyújtott lakókocsik számítottak az „úton levők” otthonának.

A szocialista párt értékeihez közel álló Liberation kiemeli: az „úton levőkről” rendelkező Besson-törvény elrendeli, hogy ki kell építeni a táborok számára a megfelelő fogadóhelyeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.