Ünneplő tömeg fogadta Ali Agcát

Ünneplő, több száz fős tömeg várta isztambuli börtönénél II. János Pál pápa ma szabadon engedett merénylőjét. Mehmet Ali Agca súlyosan megsebesítette a katolikus egyházfőt 1981-ben. Felbérlőként a KGB és a bolgár titkosszolgálat sejlett fel a merénylet hátterében.

2006. 01. 12. 11:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Török zászlókkal ünnepelte egy több száz fős tömeg a börtönből ma kiszabadult Ali Agcát, piros és fehér virágokat szórva II. János Pál pápa merénylőjének autójára Isztambulban. A 48 éves Agcát szállító fehér furgon, amelyet rendőrségi és más autók sora kísért, közép-európai idő szerint fél kilenckor gördült ki a szigorúan őrzött Kartal börtön kapuján. Az ünnepségszerű eseményt élő adásban közvetítették a török hírcsatornák és az olasz RAI televízió.

A várakozók között volt Adnan Agca, a merénylő fivére, aki a hozzátartozók boldogságát hangoztatta, és végtelen hálájáról biztosította a török államot. A várakozók között volt Mustafa Akmercan is, annak a két géprablónak egyike, akik 1997-ben eltérítették az Air Malta légitársaság utasszállító repülőgépét, hogy ezzel kényszerítsék ki Agca szabadon engedését.

Fatális hiba?

Agca a katolikus egyházfő közbenjárását követően szabadult az Olaszországan erdetileg életfogytig tartó büntetésből: Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök 2000. június elején kegyelmezett meg, és június 14-én adták ki Törökországnak.

Agcát 25 évi, olasz és török börtönökben letöltött büntetés után enegdték szabadon a török hatóságok, melyek korábban nem értesítették e lépésről a Vatikánt. A Szürke farkasok nevű szélsőséges török mozgalom egykori tagja azzal szerzett kétes hírnevet, hogy 1981. május 13-án többször rálőtt II. János Pál pápára a római Szent Péter téren, amikor a katolikus egyházfő egy nyitott autóból integetett híveinek.

Törökországban több, korábban elkövetett bűncselekmény miatt börtönözték be Agcát: felelnie kellett egy ismert újságíró, Abdi Ipekçi, a Milliyet című török lap főszerkesztője 1979-es meggyilkolásáért. Agca a nyílt utcán lőtte le az újságírót. Emellett a 70-es években két bankrablásban is részt vett, e cselekményei miatt 36 év börtönre ítélték. 2002-ben viszont a török büntető törvénykönyv értelmében büntetései jelentősen enyhültek egy amnesztiarendelet miatt.

A török jogászok szerint fatális jogi hiba történt Agca börtönéveinek kiszámításánál: az amnesztia megállapításakor figyelembe vették az Olaszországban más bűncselekmény következtében eltöltött börtönéveket is. Sok török azonban megdöbbenéssel és felháborodással fogadta az Agca szabadon engedéséről rendelkező bírósági döntést. Ipekci leánya, Nukhet a Milliyet című török lapban közzétett levelében azt írta, hogy Agca nem csupán apjának gyilkosa, hanem „az egész török nemzet ellen követett el merényletet”, az az ember, aki miatt a „török” és a „gyilkos” szó rokon értelmet nyert.

Az indíték máig ismeretlen

A merénylet időpontjában 23 éves férfi tettének hátterét a mai napig homály fedi, ám mint arra a BBC is rámutat, a gyanú a KGB-re, a Stasira (a volt NDK titkosszolgálatára) és a bolgár „testvérszervezetre” terelődött. Ferdinando Imposimato, az olasz legfelsőbb bíróság máig széles köztiszteletnek örvendő nyugalmazott ügyésze a mai napig meggyőződéseként hirdeti, hogy a „szovjet blokk” részvételével zajlott a merénylet. A BBC emlékeztet: Karol Wojtyla olyan üzenetet prédikált, amely kihívást jelentett a szovjet kollektivizmus számára.

Agcát az egyházfõ elleni gyilkossági kísérlet miatt két hónap múlva életfogytiglanra ítélték, majd egy újabb per következett 1986-ban, melynek során a római bíróság felmentett három bolgár és három török állampolgárt, akiket azzal vádoltak, hogy Agcával együtt szövetkeztek a pápa meggyilkolására. Az olasz ügyészség nem tudta bizonyítani azt a feltételezést, mely szerint a bolgár titkosszolgálat a Szovjetunió érdekében felbérelte volna Agcát az ellenzéki szolidaritást támogató pápa meggyilkolására. Elnökségének ideje alatt Gorbacsov is vizsgálatot indított az ügyben, de nem találtak bizonyítható kapcsolatot az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB és a merénylet elkövetése között.

A török törvények értelmében Agca legelső kötelezettsége, hogy megjelenjen a sorozóbizottság előtt, mivel nem teljesítette katonai kötelezettségét. A börtönből Agcát először egy katonai toborzóirodába, majd katonai kórházba vitték.

AFP, BBC, Magyar Rádió, Info Rádió, fn.hu

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.