Világtól elrekesztett lányok

Épp hogy a ház előteréig mehettek el, iskolába nem járhattak: így nőtt fel az a négy kislány, akit apjuk az iszlám tanításaira hivatkozva, édesanyjukkal együtt, teljesen elzárt a külvilágtól. A franciaországi eset valószínűleg csak a jéghegy csúcsa.

2006. 01. 07. 16:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

10 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a franciaországi Valance bírósága azt a 45 éves marokkói férfit, aki az iszlám nevében megakadályozta, hogy négy leánya bárminemű oktatásban részt vehessen. A testület végleg eltiltotta az apát szülői jogainak gyakorlásától is.

A bíróság helyt adott Colette Clément-Barthez köztársasági ügyész kérelmének, aki korábban 8-10 hónap letöltendő börtönt javasolt.

A férfit azzal vádolják, hogy évekig „házi őrizetben” tartotta feleségét és leányait, akik gyakorlatilag nem hagyhatták el a lakást. A lányok (4, 10, 13 és 24 évesek) soha nem jártak iskolába. Édesanyjuk titokban tanítgatta nekik az írás-olvasás elemi alapjait. A lánykák időnként lemehettek az épület előterébe. Egy alkalommal sikerült szót váltaniuk egy szociális munkással, aki egy telefonszámot: a bántalmazott gyerekek segélyvonalának számát súgta az egyik kislány fülébe. A számot sikerült felhívniuk, mire a szolgálat azonnal lépett.

Az apa azzal magyarázta lányai iskolától való elrekesztését, hogy lányai magántanulók. Az asszonyt, aki tulajdonképpen lányai sorsában osztozott, nem vonták felelősségre: ő új lakásba költözött, nem messze attól a bentlakásos intézménytől, ahová lányai kerültek.

Eltérő életformák, éleződő ellentétek

A különös eset valószínűleg nem elszigetelt jelenség. Mint azt a gettólázadások is megmutatták, az etnikai és szociális elszigeteltségben élő telepeken a bevándorlók továbbra is őrzik sajátos, zárt világukat, mely gyakran a vallás fanatikus értelmezése, vagy egyszerűen csak az európaitól idegen életforma miatt összeegyeztethetetlen a többségi társadalom értékrendszerével. Nemcsak Franciaországban, de más nyugat-európai államokban is egyre szembetűnőbb ez a jelenség. Nemrég Theo Van Gogh holland filmrendező foglalkozott egy művében a világtól elrekesztett asszonyok sorsával: az alkotó életével fizetett filmjéért, ugyanis egy vallási fanatikus támadó nem sokkal a film elkészülte után kioltotta életét.

A filmrendezőre a szintén marokkói állampolgárságú Mohammed Bouyeri lőtt rá Amszerdamban 2004 novemberében, majd az áldozat torkát is elvágta. A gyilkosság kiélezte az ellentéteket a muzulmán közösség és a többségi nép között Hollandiában.

AFP, AP, BBC

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.