A Kanada Királynője címet is viselő II. Erzsébet brit uralkodót képviselő Michaelle Jean főkormányzó előtt ma tette le a kormányfői esküt Stephen Harper kanadai miniszterelnök. A január 23-i választások eredményeként a konzervatív politikus kisebbségi kormányt alakíthat, miután 124 mandátumot nyertek el a 308 tagú képviselőházban.
A parlamentben rajtuk kívül 103 liberális képviselő foglal helyet, míg az inkább a liberálisokat támogató Quebeci Blokk szavazói 51, a baloldali újdemokratáké 29 képviselőt juttattak a törvényhozásba.
Meglepetés-kormány
Az alkotmányos monarchia államfőjének számító II. Erzsébet képviselője előtt letett esküt követően Harper bemutatta kormányát. Az AFP hozzáteszi: az utolsó pillanatig titokban tartotta a névsort Harper, így a tudósítók egy órával a beiktatás előtt is csak abban lehettek biztosak, hogy a beiktatás előtt álló kabinet létszáma mindenképpen kisebb a leköszönő liberális kormányénál, amely 38 minisztert számlált.
Nemcsak a kormányfői, de a pártelnöki poszttól is elköszön Paul Martin, a távozó liberális kormány ideiglenes elnöke, aki 12 évnyi liberális korszak után adja át a stafétát. Martin korábbi sajtónyilatkozataiban kijelentette, hogy egy erős gazdasággal felvértezett Kanada kormányzását adja át. Mindemellett az elmúlt időszakot súlyos korrupciós botrányok jellemezték, ez eredményezte a liberálisok bukását.
Harper markáns konzervatív programmal indult, így többek közt kilátásba helyezte, hogy a meleg házasságok intézményének kérdést ismét a parlament elé viszi, megvizsgálandó, hogy tényleg szüksége van-e erre a kanadaiaknak, s a szinte hagyományosan a keleti partvidékről kikerült kormányfők után az ország nyugati feléből származó politikus adócsökkentést ígért, a bűnözés leszorítását, a várakozási idő lerövidítését az egészségügyben, és azt hogy visszaadna több, a kormányzat által elvett jogkört a tartományoknak.
Családosok előnyben
Liberális vélemények szerint, mint ezt Peter Stoffer parlamenti képviselő is megfogalmazta, Harper nem törekszik konszenzusra a másik nagy parlamenti párttal, márpedig ez akadályozhatja az együttműködést olyan kérdésekben, mint a ballisztikus rakétaprogram Harper által fölvetett revíziója.
Az utóbbi időszakban a legélesebb vitát Harper egyik nagyobb költségvetés-igényű programpontja, a liberálisok által nem támogatott gyermekvédelmi program gerjesztette, amelynek lényege, hogy a 6 év alatti gyermekek szüleinek évi 1200 dollárt fizessen az állam. Harper programjai közül többen kiemelik a kormányzati felelősség programját, amelynek célja, hogy ne ismétlődhessenek meg a liberálisok sikkasztási botrányai. A politikus valószínűleg erősíti kapcsolatait az Egyesült Államokkal, ő maga például nem rejtette véka alá szimpátiáját Bush neokonzervatív környezetével.
A kanadai törvények szerint kisebbségi kormány csak 18 hónapig irányíthatja az országot, ám egyelőre egyetlen pártnak sem érdeke, hogy rövid időn belül támadást indítson a Harper-kabinet ellen, s újabb választásokat provokáljon.
AFP, AP, BBC, Reutres
Leszúrta ismerősét, majd rágyújtotta a sátrat - videó