Újabb, ezúttal 72 milliárd dolláros összeget kért az amerikai kongresszustól a Bush-adminisztráció, amit főleg az afganisztáni és az iraki katonai műveletekre használnának fel – jelentette be a Fehér Ház.
Az amerikai csapatok iraki és afganisztáni katonai műveleteinek finanszírozására 38, a csapatok lecserélésére és felszereléseik felújítására 11,8, a két helyszínre induló katonák kiképzésére összesen 5,9 milliárd dollárt fordítanának – írja a Le Monde. Egy kisebb összeget, 75 millió dollárt az amerikai politika népszerűsítésére, avagy „a demokrácia előremozdítására” költenének Iránban, s az összeg egy kis részét költenék humanitárius célokra, például a háború sújtotta szudáni Darfúr problémának enyhítése.
Ha az újabb összegek folyósítására is rábólint a törvényhozás, az iraki háború költségei (2003 márciusa óta) túllépik a 250 milliárd dollárt.
George Bush hangsúlyozta: ez az összeg tartalmazza azokat a szükséges forrásokat, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy idővel átadhassák Irakot „az egyre nagyobb területek fölött ellenőrzést gyakorló” iraki erőknek.
Mindeközben Condoleezza Rice kongresszusi meghallgatása során kénytelen volt elismerni: az adminisztráció hibákat követett el „az iraki újjáépítés során”. A mintegy 227 ezer fős iraki biztonsági alakulatokkal kapcsolatban beismerte: „Tévedtünk a kezdeteknél. A mennyiséget és nem a minőséget tartottuk szem előtt.” Amerika a biztonsági erők kielégítő működését jelölte meg 150 ezer katonája kivonásának fő feltételeként. Az iraki infrastruktúrát firtató kérdésekre válaszolva többek közt kijelentette, hogy javult az ivóvízellátás. Később kérdésekre válaszolva elismerte, hogy a háború előtt is jutott ivóvíz az irakiak nagy részének, s azt sem vitatta, hogy a csatornázottság aránya csökkent a háború előtti időszakhoz képest. Az újjáépítés céljaira, mint azt Kent Conrad demokrata képviselő is felidézte, eddig több mint 20 milliárd dollárt fizetett ki Amerika – Rice a fentiek mellett többek közt a harcok által tönkretett infrastruktúra rendbetételével, modernizálásával magyarázta, hová tűntek ezek a pénzek. Conard számadatai egyébként tételesen cáfolták a külügyminiszter állításait: a demokrata képviselő rámutatott, hogy ivóvízzel a háború előtt az iraki lakosság 50 százaléka rendelkezett, ma 32 százaléka; a csatornázottság 20 százalékos lett a 2003 előtti 24 százalék után.
A meghallgatásokra, mint Donald Rumsfeld beszámolójára is, kínos fényt vetett az újabb kínvallatási botrány. A napokban nyilvánosságra került, az eddigieknél is sokkolóbb jeleneteket rögzítő, az amerikai katonák Abu Graib börtönben elkövetett kegyetlenkedéseit és gyilkosságait dokumentáló felvételekről a védelmi miniszter mindössze annyit mondott, hogy ezeket az ügyeket már kivizsgálták, a felelősök büntetése is megtörtént.
Számos bagdadi lakos felháborodását fejezte ki a Abu Graib börtönben elkövetett gyilkosságokról és a foglyok brutális megalázásáról készített újabb felvételek és videók sajtóbeli megjelenése után – tudósít az Al Bayane marokkói lap internetes oldala. A 40 éves Szaadun Mohammad kijelentette: az iraki kormány szuverénnek mondja magát, ám ez az ügy is bizonyítja, hogy tehetetlen az amerikai erőkkel szemben. Az iraki férfi úgy látja: kormánya nem képes megvédeni saját polgárait.
lemonde.fr, AFP, albayane.ma
