Urándúsítás: orosz felszólítás Iránnak

A saját urándúsítás beszüntetésére szólította fel Iránt Oroszország. Az iráni külügyminiszter japán kollegájával közölte: országának joga van nukleáris kutatásokat folytatni. Mind orosz, mind nyugati vélemények fenntartással kezelték a vasárnapi orosz-iráni elvi megállapodást, mely egy urándúsítást végző közös vállalat létrehozásáról szólt.

2006. 02. 27. 18:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A saját urándúsítás beszüntetésére szólította fel Iránt az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov szerint moratóriumot kell hirdetni az urándúsításra iráni területen, amíg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem tisztázza a helyzetet.

Szergej Lavrov egyértelművé tette: az iráni urán oroszországi dúsítására hivatott közös vállalat létrehozása ugyanolyan része a nemzetközi törekvéseknek, mint Teherán önálló urándúsítási tevékenységének felfüggesztése, legalábbis addig, amíg el nem oszlanak az iráni atomprogram körüli kételyek.

Egy orosz bennfentes szerint Irán még mindig ahhoz a feltételhez köti a közös vállalat létrehozását, hogy saját területén tudományos-kutatási és kísérleti-konstrukciós tevékenységet végezhessen.

Irán nem hagy fel a dúsítással

Az iráni külügyminiszter ismét leszögezte hétfőn, hogy országának joga van nukleáris kutatásokat folytatni, és folytatja is ezeket a nemzetközi bírálatok ellenére. Manusehr Mottaki elmondta: Iránnak nincs szándékában atomfegyverre szert tenni. Ellenkezőleg, a térség és a világ atomfegyvermentessé válását szeretné elérni. E kell oszlatni a nemzetközi félelmeket, és tiszteletben kell tartani Irán jogait – tette hozzá.

A Tokióban tárgyaló poltikustól japán kollégája azt kérte, hogy Irán állítsa le urándúsítási programját, és tartsa tiszteletben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ezzel kapcsolatos határozatát.

Orosz-iráni alku: fél lépés előre, mennyi hátra?

Egyik fél sem rejtette véka alá, hogy a vasárnap kötött orosz-iráni megállapodás a perzsa állam uránjának oroszországi dúsításáról egyelőre csak elvi szinten köttetett, s egyelőre nem világos, hogy Teherán valóban teljesíteni akarja-e partnere feltételeit.

Nagy feltűnést keltő bejelentést tett vasárnap az iráni Buserben Golamreza Agazdeh. Az iráni alelnök, aki egyben az atomenergia-ügyi szervezet vezetője Szergej Kirijenkóval, az orosz atomenergia-ügyek vezetőjével együtt tartott sajtótájékoztatón hírül adta, hogy közös vállalatot hoz létre a két ország, s ennek keretében orosz javaslat szerint Oroszországban dolgoznák fel az iráni nyersanyagot.

Kevés az idő a sorsdöntő NAÜ-ülésig

Buserben, ahol orosz támogatással épült iráni erőmű működik, egyelőre csak elvi megállapodás született, s bár orosz részről hangsúlyozták, hogy e héten Moszkvában, a tárgyalások második fordulóján már csak a technikai részletek kidolgozása lesz soron, a megállapodás számos homályban levő részlete és a lebegtetett iráni álláspont bizonytalanná teszi, hogy történt-e valós előrelépés az iráni atomkrízisben.

Március 6-án ül össze a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), hogy döntést hozzon: teljesíti-e Irán a nemzetközi szervezet február 4-i határozatait, melyek mindennemű, urándúsítást célzó tevékenységet megtiltanak. Ha a nyugatiak úgy találják, hogy Irán titokban továbbra is atombomba előállításán mesterkedik békés célú atomprogramja ürügyén, úgy a NAÜ az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztheti az iráni atomprogram ügyét. Ez a testület jogosult szankciók elrendelésére, s arra is hogy jóváhagyja a világszervezet döntéseinek akár katonai úton való kikényszerítését.

AFP, BBC, Klubrádió, Teletext.hu

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.