Urándúsítás: orosz felszólítás Iránnak

A saját urándúsítás beszüntetésére szólította fel Iránt Oroszország. Az iráni külügyminiszter japán kollegájával közölte: országának joga van nukleáris kutatásokat folytatni. Mind orosz, mind nyugati vélemények fenntartással kezelték a vasárnapi orosz-iráni elvi megállapodást, mely egy urándúsítást végző közös vállalat létrehozásáról szólt.

A saját urándúsítás beszüntetésére szólította fel Iránt az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov szerint moratóriumot kell hirdetni az urándúsításra iráni területen, amíg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem tisztázza a helyzetet.

Szergej Lavrov egyértelművé tette: az iráni urán oroszországi dúsítására hivatott közös vállalat létrehozása ugyanolyan része a nemzetközi törekvéseknek, mint Teherán önálló urándúsítási tevékenységének felfüggesztése, legalábbis addig, amíg el nem oszlanak az iráni atomprogram körüli kételyek.

Egy orosz bennfentes szerint Irán még mindig ahhoz a feltételhez köti a közös vállalat létrehozását, hogy saját területén tudományos-kutatási és kísérleti-konstrukciós tevékenységet végezhessen.

Irán nem hagy fel a dúsítással

Az iráni külügyminiszter ismét leszögezte hétfőn, hogy országának joga van nukleáris kutatásokat folytatni, és folytatja is ezeket a nemzetközi bírálatok ellenére. Manusehr Mottaki elmondta: Iránnak nincs szándékában atomfegyverre szert tenni. Ellenkezőleg, a térség és a világ atomfegyvermentessé válását szeretné elérni. E kell oszlatni a nemzetközi félelmeket, és tiszteletben kell tartani Irán jogait – tette hozzá.

A Tokióban tárgyaló poltikustól japán kollégája azt kérte, hogy Irán állítsa le urándúsítási programját, és tartsa tiszteletben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ezzel kapcsolatos határozatát.

Orosz-iráni alku: fél lépés előre, mennyi hátra?

Egyik fél sem rejtette véka alá, hogy a vasárnap kötött orosz-iráni megállapodás a perzsa állam uránjának oroszországi dúsításáról egyelőre csak elvi szinten köttetett, s egyelőre nem világos, hogy Teherán valóban teljesíteni akarja-e partnere feltételeit.

Nagy feltűnést keltő bejelentést tett vasárnap az iráni Buserben Golamreza Agazdeh. Az iráni alelnök, aki egyben az atomenergia-ügyi szervezet vezetője Szergej Kirijenkóval, az orosz atomenergia-ügyek vezetőjével együtt tartott sajtótájékoztatón hírül adta, hogy közös vállalatot hoz létre a két ország, s ennek keretében orosz javaslat szerint Oroszországban dolgoznák fel az iráni nyersanyagot.

Kevés az idő a sorsdöntő NAÜ-ülésig

Buserben, ahol orosz támogatással épült iráni erőmű működik, egyelőre csak elvi megállapodás született, s bár orosz részről hangsúlyozták, hogy e héten Moszkvában, a tárgyalások második fordulóján már csak a technikai részletek kidolgozása lesz soron, a megállapodás számos homályban levő részlete és a lebegtetett iráni álláspont bizonytalanná teszi, hogy történt-e valós előrelépés az iráni atomkrízisben.

Március 6-án ül össze a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), hogy döntést hozzon: teljesíti-e Irán a nemzetközi szervezet február 4-i határozatait, melyek mindennemű, urándúsítást célzó tevékenységet megtiltanak. Ha a nyugatiak úgy találják, hogy Irán titokban továbbra is atombomba előállításán mesterkedik békés célú atomprogramja ürügyén, úgy a NAÜ az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztheti az iráni atomprogram ügyét. Ez a testület jogosult szankciók elrendelésére, s arra is hogy jóváhagyja a világszervezet döntéseinek akár katonai úton való kikényszerítését.

AFP, BBC, Klubrádió, Teletext.hu