Az országszerte mintegy egymillió fős, Párizsban súlyos zavargásokba torkollott tegnapi megmozdulások után a francia kormány ma az újabb lépésekről tárgyal a fiatalok munkavállalását szabályozó, nagy felzúdulást kiváltott törvény, az úgynevezett CPE ügyében – tudósít a BBC.
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a munkáltatók a 26 évnél fiatalabb munkavállalót bármikor elbocsáthassák. A kormány a munkáltatók számára előnyös feltétellel arra próbálta ezáltal ösztönözni a munkaadókat, hogy próbálják meg csökkenteni a 18–25 éves korosztályt érintő, több mint 20 százalékos munkanélküliséget.
A kormány megosztottnak tűnik, s egyre élesebb ellentét mutatkozik a jelenlegi miniszterelnök, Dominique de Villepin és a következő elnökválasztáson minden bizonnyal ellenfeleként induló Nicolas Sarkozy belügyminiszter között.
Villepin kormányfő jelezte, hogy hajlandó változtatni eredeti elképzelésein, ám arról nem beszélt, hogy eleget téve a tüntetők követeléseinek, visszavonná a jogszabályt. Elemzők a jobboldali kabinet erőpróbájaként írnak a belpolitikai válsággá fajult lépésről, míg Jacques Chirac köztársasági elnök egyelőre csak abbéli szándékát közölte, hogy a napokban nyilatkozni fog a CPE-vel kapcsolatban.
Tienanmen tér – vagy mégsem?
Sajnálatosnak minősítette az újságírók és Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter találkozóján a CNN nevében Chris Burns, hogy a Tienanmen téren történtekhez hasonlította a párizsi Köztársaság téren sorra került összecsapást kedd esti tudósításában. Az amerikai hírtelevízió munkatársa tudósításában úgy fogalmazott, hogy az 1989-es pekingi eseményeket juttatja eszébe a tömeg és a „harckocsik” szembenállása.
Ha az eseményeket nem is lehet a kínai kommunista rezsim által 1989-ben elkövetett, több száz, egyes források szerint több ezer halálos áldozattal járó tömegmészárláshoz hasonlítani a kedd este 8 után, a Köztársaság téren történteket, tény, hogy délután 4 órától este fél 11-ig tartott, míg a rendfenntartó erők megfékezték a rájuk támadó tüntetőket. A demonstrálók közül kisebb csoportok váltak ki, akik üvegekkel, kaviccsal, bútordarabokkal és lecekkel hajigálták a rendőröket. A rendfenntartók 15 percen belül elkezdték kiüríteni a teret vízágyúk és nagy mennyiségben használt könnygáz segítségével. A párizsi megmozduláson a szervezők szerint 700 ezren, a rendőrök szerint 92 ezren vettek részt.
Megmozdult és leállt az ország
Franciaország mintegy 100 városában került sor megmozdulásokra, a rendőrség összesen 800 főt vett őrizetbe az országszerte kitört zavargásokban, ebből 500 főt a párizsi rendőrség állított elő. Marseille-ben 250 ezren vonultak fel a szakszervezetek szervezésében.
Korábban jelentősen lelassult a közlekedés Franciaországban, ahol a tervek szerint általános, ám hírügynökségi jelentések szerint csak országos méretű sztrájkkal tiltakoznak a munkajogi reform ellen.
Kedden a párizsi repülőtereken 30 perces késéseket regisztráltak, több felszállópályát lezártak a légiirányítók és a tűzoltók munkabeszüntetése miatt. A nagy sebességű vonatoknak csak kétharmada, az elővárosi vonatoknak egyharmada indult el. A francia fővárosban reggel a tömegközlekedés 75 százalékát a metró és az autóbuszok bonyolították.
Mintegy 70 vidéki város közlekedésében is fennakadások voltak.
Kedden az országban egyetlen újság sem jelent meg, a közszolgálati rádió információs csatornáján pedig hírek helyett komolyzene szólt. Az iskolákban fogadták a gyerekeket, tanítás helyett azonban csak napközi volt.
A több napja tartó tiltakozó megmozdulásokban keddig több mint 1400 embert vettek őrizetbe a hatóságok. A sérültek száma meghaladja a 450-et, ennek több mint fele rendőr.
Közben a francia belügyminiszter attól tart, hogy az újabb tiltakozóhullám feléleszti a tavaly őszi külvárosi zavargásokat. Nicolas Sarközy ezért már kedden felszólította a rendőrséget, szigorítsák a pályaudvarok és a földalatti állomások ellenőrzését.
BBC, AFP, Magyar Rádió
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter pártjában?
