Amerika kész az Irán elleni „megelőző csapásra”

Az Egyesült Államok kész arra, hogy megelőző csapást mérjen Iránra – áll egy csütörtökön nyilvánosságra kerülő amerikai „stratégiai dokumentumban”. Teherán a nap folyamán jelezte: kész tárgyalni Washingtonnal – bár a hivatalos jelzés szerint csak az iraki helyzet javításáról.

Az Egyesült Államok az iraki helyzet ellenére is kész arra, hogy megelőző támadást indítson azok ellen, akik veszélyeztetik, s e vonatkozásban is Iránt tartja a legnagyobb kihívásnak – derül ki a Fehér Ház által ma nyilvánosságra hozandó dokumentumból. „Ha szükséges, nem zárjuk ki az erő alkalmazását, még mielőtt bármely támadás indulna ellenünk, s ez akkor is így van, ha bizonytalan az ellenfél megtámadásának ideje és helye” – áll a Fehér Ház által közölt, úgynevezett stratégiai dokumentumban. Az AFP közli: rendelkezik a 49 oldalas szöveg egy példányával.

A dokumentum szerint az iráni rezsim támogatja a terrorizmust, fenyegeti Izraelt és aláássa a Közel-Kelet békéjét; saját népét pedig megfosztja a sóvárgott szabadságtól. Az iráni rezsimnek stratégiai döntéseket kell hoznia és megváltoztatni politikáját – ez a legfőbb célja az amerikai politikának – derül ki a dokumentumból, melynek több megállapítása egybeesik George Bush amerikai elnök nyilatkozataival.

Irán tárgyalna Amerikával

Irán csütörtökön bejelentette: kész tárgyalni az Egyesült Államokkal az iraki helyzet javításáról azután, hogy a legnagyobb iraki síita párt és Amerika iraki nagykövete is kezdeményezte a párbeszéd megkezdését.

A teheráni kezdeményezés azután hangzott el, hogy Washington a legnagyobb kihívásnak nevezte Iránt.

Ali Laridzsáni, az iráni nemzetbiztonsági főtanács titkára újságírók előtt kijelentette: tárgyalnának Washingtonnal, eleget téve „iraki testvérük”, a síita pártot vezető Abdel Aziz Hakim kérésének. Az iraki politikus állítólag a független iraki kormány felállítása ügyében s a polgárháborúval fenyegető szunnita-síita ellentétek miatt fordult szomszédjához. Laridzsáni, aki egyben a vitatott iraki atomprogram felelőse, cáfolta, hogy az urándúsításról is tárgyalni szeretnének. A síita pártot Teheránban alakították 1982-ben, s vezetői sokáig Iránban találtak menedéket a szunnitákra támaszkodó Szaddám-rezsim alatt. Washington több ízben az iraki felkelők támogatásával vádolta Iránt.


A Gonosz változó tengelye

A Bush-adminisztráció már több alkalommal kiemelte a megelőző csapás jogát korábbi stratégiai nyilatkozataiban. Hasonló dokumentum 2002 szeptemberében, Irak megtámadása előtt néhány hónappal látott napvilágot. Washington ebben az időszakban is tömegpusztító fegyverek általi fenyegetésre hivatkozott, s bár e fegyvereknek nyomát sem lelték Irakban, az amerikai politika azóta is ragaszkodik ahhoz,hogy a világ „biztonságosabb hellyé” vált Szaddám rezsimjének megdöntése óta. A jelenlegi dokumentum szerint Irán jelenti a legnagyobb kihívást Amerika számára. A Bush-adminisztráció azzal vádolja a perzsa államot, hogy titokban atomfegyver gyártására törekszik.

A csütörtökön nyilvánosságra hozandó nemzetbiztonsági dokumentum ugyanakkor leírja, hogy mindemellett Washington a nemzetközi együttműködésben látja a válsághelyzetek feloldásának legfőbb eszközét.

Szintén a politika megváltoztatására szólítja fel a dokumentum a „gonosz tengelyéhez” tartozó Észak-Koreát. A nyilatkozat zsarnokságként említi Szíriát, Kubát, Fehéroroszországot, Burmát és Zimbabwét, míg kritikákat fogalmaz meg Oroszország és Kína vonatkozásában is.

Komoly biztonságpolitikai fenyegetésként írja le a dokumentum, hogy tömegpusztító fegyverek kerülhetnek terroristák kezére. Visszautasítja ugyanakkor Washington, hogy a terrorizmus elleni harc a vallások háborúja, az iszlám elleni harc lenne.

AFP, AP, Le Nouvel Observateur