Irán két évre felfüggeszti a dúsított urán ipari méretű előállítását – közölte Teheránban a volt iráni főtárgyaló. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megfigyelői ezzel kapcsolatban azt közölték: Irán műszakilag nincs abban a helyzetben, hogy belátható időn belül nagy léptékben dúsítson uránt. Az Európai Unió, Oroszország és az Egyesült Államok valószínűleg túl rövidnek fogja tartani a most bejelentett kétéves moratóriumot. Egy orosz javaslat állítólag 7-9 évről szól.
Korábban még bizonytalan volt, hogy Teherán mennyi időre akar lemondani az urándúsításról. Irán hajlandó két évre felfüggeszteni atomprogramját, ám ez nem jelentheti nukleáris tevékenységének beszüntetését – jelentette ki előzőleg egy diplomata Bécsben, ahol a második napja folytat tárgyalásokat Teherán bevonásával az iráni urándúsításról.
Kártérítést is követel eközben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől az iráni elnök, amiért országa, nemzetközi nyomásra, 2003-tól szüneteltette az urándúsítást és az ahhoz kapcsolódó tevékenységet. Mahmúd Ahmedinezsád a teheráni televízióban jelentette be a kárigényt.
Mint arról a Reuters korábban beszámolt, a „tárgyalásokhoz közel álló” forrás jelezte: nehezítené a megállapodást minden, két évnél nagyobb felfüggesztésére vagy a nukleáris kutatások végleges beszüntetésére irányuló kérelem. Hozzátette: az orosz kompromisszumos megállapodás mindkét elemet tartalmazza.
Az amerikai és európai álláspont eredetileg az, így az Iránnal tárgyaló, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország által alkotott „trojkáé”, hogy Irán minden urándúsítási tevékenységet függesszen föl, s a perzsa állam atomprogramjára legalább ötéves moratóriumot szabnának ki, hogy Irán ezáltal is bizonyítsa: békés és nem katonai célokra fordítaná az atomenergiát. .
Kína sürgeti Iránt
Mahmúd Ahmadinedzsád iráni elnök kedden felszólította a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, hogy nyújtson kártérítést országának amiatt, hogy Irán 2003-ban felfüggesztette nukleáris tevékenységét. Kína mindeközben sürgette Teheránt, hogy működjön együtt az ENSZ nukleáris ügynökségével, s ragadjon meg minden tárgyalási alkalmat Bécsben.
A BT-ben folytatná Washington a NAÜ ülését
A Biztonsági Tanácsra nehezedő, erőteljes amerikai nyomás kíséretében kezdődtek meg a tárgyalások a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsának második napján Bécsben. Washington azt követelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgősen avatkozzon közbe az iráni atomválság ügyében. Tom Casey amerikai külügyi szóvivő sürgette, hogy a nemzetközi testület tegyen lépéseket Teherán ellen, Washington szerint ugyanis nem hangzottak el meggyőző
érvek az egyébként még le sem zárult tanácskozáson.
Egyelőre nem osztja az amerikai pesszimizmust Mohamed el-Baradei. A NAÜ főigazgatója, mint arról az AFP is beszámol, a hétfői tanácskozásokat lezáró, optimista hangvételű nyilatkozatában úgy vélte: nem tartja kizártnak, hogy gyorsan meg tudnak állapodni a perzsa állammal, s ezáltal elkerülhető lesz, hogy az ENSZ BT-hoz forduljon az energiaügyi testület.
A BT az a szerv, amely a nemzetközi jog alapján elrendelheti az Irán elleni szankciókat, ha Teherán folytatja atomprogramját, s ugyanez a testület dönthet az ENSZ határozatainak katonai úton történő kikényszerítésére is. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség még a múlt hónapban döntött úgy, hogy az ENSZ testület elé viszi az ügyet, ám egy hónap haladékot adott Teheránnak.
Új koalíció?
Bár az Egyesült Államok egyelőre elszigetelt álláspontot képvisel gyors, erőteljes fellépést sürgető álláspontjával, a Reutres arról tudósít, hogy Washington egy Teherán elleni koalíció összekovácsolásán mesterkedik. Nicholas Burns külügyi államtitkár egy televíziós interjúban hétfő este kifejtette: a koalícióban olyan országokkal fogna össze Washington, amelyek támogatják az Irán elleni szankciókat. „Nem tudom, Kína és Oroszország részt venne -e ebben” – tette hozzá, jelezve, hogy terveik szerint korlátoznák az iráni vezetők utazását és a nemzetközi pénzügyi rendszerrel való kapcsolatát.
Az AP megjegyzi: Baradei optimizmusa azon a feltételezésen nyugszik, hogy Irán elfogadja az orosz javaslatot az urán közös dúsítására. Irán ellenezte ugyan, hogy kizárólag orosz területen történjen meg az uránérc feldolgozása és Teherán cserébe energiát kapjon. Az amerikai hírügynökség szerint a terv részletei nem ismeretesek, így Irán esetleges kompromisszumos megoldást is köthet. Orosz diplomáciai források szerint szóba került példuál, hogy Moszkva engedné Iránnak az urán egy részének hazai feldolgozását.
Mindeközben – teszi hozzá az AP – érezhetően növekszik a feszültség Moszkva és Washington között, hisz e kapcsolatrendszerben a Teherán mellé álló orosz nagyhatalom szerepvállalása már a második feszültséggóc azután, hogy Moszkva tárgyalásokat kezdett a Hamász fegyveres palesztin csoporttal.
CNN, AP, AFP, Reuters
origo.hu
Veszélyes vegyület szabadult el egy magyarországi ipari parkban
