Fehéroroszországgal szembeni, főleg Alexandr Lukasenko elnököt és az állami vezetőket érintő szankciókat fogadtak el az Európai Unió tagállamai brüsszeli csúcsértekezletükön azután, hogy a rendőrség kommandós alakulatai verték szét és hurcolták börtönbe Minszkben a vasárnapi elnökválasztáson tapasztalható visszaélések miatt tüntető tömeget.
A 25 európai vezető nyilatkozatot adott ki, aláhúzva, hogy a március 19-én zajlott, Lukasenkót posztján megerősítő elnökválasztás „alapvetően elhibázott” volt, s kijelentették hogy korlátozó intézkedéseket hoznak a választások nemzetközi normáinak megsértői ellen. A szankciók részletei egyelőre nem ismeretesek.
Az EU-elnökséget betöltő Ausztria külügyminisztere, Ursula Plassnik a brüsszeli EU-csúcs helyszínén kijelentette: a fehérorosz vezetők beutazásának eleve meglévő korlátozásai mellett az intézkedések között szerepelhet javaik befagyasztása is. A politikus felhívta Fehéroroszország szomszédait, hogy tegyenek hasonló lépéseket. Az EU egyben „elítéli a fehérorosz hatóságok ma reggeli akcióját a békés tüntetőkkel szemben, akiknek törvényes jogaik között szerepelt, hogy összegyűljenek a lezajlott elnökválasztás elleni tüntetés céljából”.
Az Egyesült Államok szintén elítélte a békés tüntetők elhurcolását, míg Oroszország – mint azt a péntek reggeli órákig Budapest is tette – hivatalos szinten nem nyilatkozott a választásokon történtekről. Ugyanakkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy törvényesnek tartja a fehérorosz választásokat, ami pedig Minszkben történt, azt nem látja ellentétesnek az uniós országokban tapasztalható dolgokkal – fogalmazott a párizsi diákmegmozdulások feloszlatására célozva. Lavrov a hét folyamán több kirohanást intézett Fehéroroszország ügyében az EBESZ ellen, mely szerinte „uszító” szerepet játszik.
Budapest kimaradt a visegrádi és balti államok szankció-követeléséből
Gyurcsány Ferenc Brüsszelben sietett kijelenteni, hogy a magyar kormány volt az első a tagállamok közül, amely rögtön a választások után állást foglalt a témában. A valóságban péntek reggelig kizárólag a külügyi szóvivő adott ki állásfoglalást, míg egyetlen magyar kormánytag és a kormányfő sem ítélte el a vasárnapi választásokon történteket. Budapest volt az egyetlen visegrádi tagállam, amely kimaradt a lengyel, cseh és szlovák kormányok kulcsfigurái által indított szankció-kezdeményezésekben. E kezdeményezést, melyhez a 25-ök közül 8 tagállam, így a balti államok is csatlakoztak, fogadta most el Brüsszel.
Mint ismeretes, az MSZP választási programjában is megemlékezett az újra megtalált keleti birodalomról, Oroszországot a magyar külgazdasági törekvések új kitörési irányaként jellemezve. Minszk Moszkva szövetségesének számít. Elemzők Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása alkalmával megjegyezték, hogy Moszkva Budapestet állítja Varsó és a balti államok elé ellenpéldaként. Gyurcsány Ferenc az ukrajnai „narancsos forradalom” idején is makacsul kitartott a Moszkva szövetségesének számító Viktor Janukovics mellett.
Somogyi Ferenc külügyminiszter első ízben péntek reggel adott ki elítélő hangú nyilatkozatot Fehéroroszországgal kapcsolatban (lásd keretes anyagunkat), míg korábban csak a külügyi szóvivő nyilatkozott a fehérorosz fejleményekről. Somogyi nyilatkozatában kizárólag „Belarusz”-ként emlegeti Fehéroroszországot. Péntek délelőtt Várkonyi László helyettes államtitkár a Külügyminisztériumba kérette a budapesti fehérorosz nagykövetség ügyvivőjét, és tolmácsolta a magyar kormány tiltakozását a minszki tüntetőkkel szemben ma hajnalban foganatosított erőszakos hatósági fellépés miatt.
Európa tiltakozik
Az Európai Unió nyolc tagállama szankciókat tervez Alekszandr Lukasenko rezsime ellen – jelentette be csütörtök este Stefan Meller. A lengyel külügyminiszter elmondta, hogy terveik szerint a nemzetközi közösséghez fordulnak támogatásért. A kezdeményezést elindító Cyril Svoboda cseh külügyminiszter komoly diplomáciai sikert könyvelhet el: a választások felülvizsgálatát is követelő országok közé állt Lengyelország mellett Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Dánia és Svédország is.
Miközben Budapesten a kormányfő és a kormánytagok meg sem szólaltak a minszki történések kapcsán, a visegrádi négyek másik három tagja annál élénkebben reagált. Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök már jóval korábban jelezte: nem tartja elfogadhatónak a fehérorosz választás eredményét, a lengyel miniszterelnök szerint sem volt demokratikus a választás, a varsói külügyminisztérium pedig már hétfőn kérte az Európai Uniót, hogy léptessen életbe szankciókat. A cseh külügyminiszter ötlete szerint a fehérorosz ellenzék jelöltjét meg kellene hívni Brüsszelbe, jelezve ezzel Lukasenkónak: ki az EU partnere Fehéroroszországban.
Az EU külügyminiszteri tanácsa hétfőn kijelentette, hogy megvizsgálja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a fehérorosz választásokkal kapcsolatos jelentését. A testület ugyanis törvénytelennek, a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlennek nevezte a választásokat, felhívta a figyelmet a megfélemlítés légkörére. Az EBESZ április 10-én hoz döntést a fehérorosz voksolásról.
Börtönbe vetették a tüntetőket
A rendőrség erőinek tömeges bevetésével, az ellene demonstráló polgárok elhurcoltatásával próbálta meg a vitatott körülmények között újraválasztott fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko hatástalanítani az ötödik napja tüntető ellenzéket. A Reuters operatőrének beszámolója szerint a rendőrök teherautókba (az AFP tudósítója szerint három teherautóba) tuszkolták a rendkívüli hideg ellenére több napja kitartó demonstrálókat; hírügynökségi információk szerint összesen 350 embert hurcoltak el a térről. A Reuters és az AFP információja szerint a minszki központi börtönbe vitték a térről elhurcoltak nagy részét. Eltérő adatok láttak napvilágot arról, hogy hány tüntetőt vettek őrizetbe, egyes forrsáok több mint 300, más tudósítók 150-200 főről írnak.
Csütörtök este mintegy kétezren gyűltek össze ismét az ellenzék vezetője, Alekszandr Milinkevics felhívására, hogy demonstráljanak a választási csalások miatt. A fekete ruhába öltözött rendőri alakulatok a téren maradt tüntetőkre támadtak péntek hajnalban. Milinkevics újabb tüntetést hirdetett meg szombatra, ám jelezte, hogy azt követően egyelőre megszakítják az utcai demonstrációk sorozatát.
A fehérorosz hatóságok csütörtökön megerősítették a nemzetközi közvélemény által is vitatott választás eredményét, miszerint Lukasenko a szavazatok 82,6 százalékát nyerte el a legutóbbi voksoláson.
Hová tűnt a volt lengyel nagykövet?
Egyelőre nem tudni, mi lett a sorsa a téren, a tüntetők között őrizetbe vett volt lengyel nagykövetnek. Az ismeretlen helyre szállított Mariusz Maszkiewicz elhurcolásának hírét megerősítette a lengyel konzul, Krzysztof Swiderek, hozzátéve, hogy a diplomata őrizzetbe vétele által Fehéroroszország megszegte a genfi egyezményt. Swiderek a minszki központi börtön előtt nyilatkozott újságíróknak: ide hurcolták a téren őrizetbe vett tüntetőket.
AFP, Reuters
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter pártjában?
