Irán az első kísérletben előállítottnál jóval hatékonyabb, a már előállított P1-es típusú urán helyett P2-est fog előállítani – jelentette ki az iráni legfelső nemzetbiztonsági tanács titkára. Ali Laridzsáni, aki az iráni nukleáris programról szóló tárgyalásokat vezeti, épp úgy elveti az atomprogram leállításának lehetőségét, mint az államelnök.
Magas rangú iraki tiszviselőkkel folytatott tárgyalásait követően Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kijelentette, még nem tudja megerősíteni, sikerült-e Iránnak 3,5 százalékos (atomerőműbe használható) szintre dúsítania uránt. „Ellenőreink már vettek mintákat. Azok elemzése után jelentést tesznek a NAÜ kormányzótanácsának” – idézi az AP Baradei szavait.
Baradei ma azzal a szándékkal ült tárgyalóasztalhoz, hogy megpróbálja meggyőzni Iránt hogy szüntesse meg nukleáris aktivitását. A NAÜ elnöke szerint létezik politikai megoldás, s reméli, hogy az atomvitában érintett felek visszatérnek a tárgyalásos megoldáshoz.
Ahmadinedzsád már a mai napon kijelentette: pozícióik jelentősen változtak, hiszen most már atomerővel rendelkező országként tárgyalnak partnereikkel. Régebbi retorikáját használva a politikus megint aláhúzta: Irán „egy jottányit sem” enged jogaiból, nem függeszti fel az urándúsítást.
Héják kalitkában
Az Egyesült Államok annak ellenére is szankciókat kíván hozni Iránnal szemben, hogy Kína és Oroszország ebbe nem egyezik bele. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter Irán elleni lépésekre ösztönözte a Biztonsági Tanácsot.
George Bush ugyanakkor fantazmagóriának minősítette azokat az újságírói találgatásokat, miszerint az Egyesült Államok hadserege katonai csapásra készül Irán ellen. Az amerikai elnök ugyanakkor megelőző lépésekről beszélt, azt elkerülendő, hogy Teherán nukleáris fegyverekhez jusson. Scott McClellan fehér házi szóvivő lehetségesnek nevezte az Irán elleni gazdasági szankciókat.
A Le Figaro honlapján olvasható elemzés szerint az iraki háború kellemetlen meglepetései gyengítették a háborúpárti „héják” támogatottságát. Szárazföldi katonai akcióról senki nem beszél – írja a lap –, a légitámadások eredményességét veszélyezteti a célpontok elszórtsága az óriási méretű országban. Számolni kell a föld alatti, az álcázott, vagy civilek által lakott célpontokkal, nem is beszélve a válaszcsapás kockázatairól. A szomszédos Irakban állomásozó katonák célponttá válása mellett Izrael elleni akcióra, s a palesztin fegyveres mozgalmak aktivizálódására is fel kellene készülni.
Atombomba a dossziéban
Mindemellett az „atombomba előállítására törekvő” Irán az első számú kihívássá lépett elő az új amerikai biztonsági stratégiában. Dick Cheney amerikai alelnök komoly következményekkel fenyegette meg a perzsa államot. A békés megoldás kudarcaként kútba hullt a „civil társadalom”, voltaképpen az iráni ellenzék támogatásába ölt 85 millió dollár, míg az 1979-es iráni forradalom óta bevezetett amerikai szankciók sorban megbuktak Oroszország és Kína politikáján: e két ország soha nem fogadta el a perzsa állam elleni blokádot.
Sam Gardiner nyugalmazott tábornok a francia lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: a Bush-adminisztráció még nem kész egy Irán elleni háborúra. Ez nem jelent tétlenkedést: a Pentagon kiszivárgott terveit ismertetve New Yorker arról írt, hogy a készülő háborús forgatókönyvben stratégiai atomfegyver bevetése is szerepel a föld alatti támaszpontok szétrombolása céljából.
AP, Le Figaro
origo.hu
Köcsögök, elküldtem őket a k.rva anyjukba, Dunába lökném az összeset - ez Magyar Péter véleménye a sajtóról
