A bérmunkásokat tömörítő szakszervezetek, a középiskolások és az egyetemi hallgatók a március 28-i tömegmegmozdulásokhoz hasonló számban, több millióan vonultak az utcára Franciaországban kedden, hogy ismételten tüntessenek a 26 éven aluliak első munkahelyét szabályozó törvény, az úgynevezett CPE ellen – közli az AFP.
A Dominique de Villepin miniszterelnök által kidolgozott törvény, melynek célja az volt, hogy minél több fiatal alkalmazására ösztönözze a munkálatókat, azonnali elbocsátást tett lehetővé az első alkalommal munkát vállaló fiatalok esetében. A köztársasági elnöki ambíciókat dédelgető politikust a legújabb közvéleményutatások szerint a választók 45 százaléka menesztené, s csak 28 százalék elégedett a tevékenységével –áll a L'Expresse című hetilap által közölt felmérésekben.
A megmozdulások egyfajta nyomásgyakorlásként is értelmezhetőek, hiszen azokra közvetlenül a kormányzó Népi Mozgalom Uniójával (UMP) a törvénymódosításról folytatott tárgyalások előestéjén került sor.
A késő délutáni órákban országszerte (a fővárosi megmozduláson résztvevőket nem számolva) a szakszervezetek adatai szerint 3,1 millió, a rendőrség szerint 950 ezer fő vett részt a munkabeszüntetéssel megerősített tüntetésekben, míg Párizsban a szervezők szerint 700 ezren csatlakoztak a Köztárasaság térről (Place de la République) az Austerlitz hídon keresztül halad a Place de l'Italie felé tartó menethez. A rendőrség 98 ezer tüntetőről számolt be a sajtónak.
A Place de l'Italie-nál, a tüntető menet célpontjánál brutális összecsapásokra került sor a rendfenntartó erőkkel, s a résztvevők között is verekedés tört ki. A tüntetőkhöz csatlakozó csoportok kirakatokat zúztak be és újságosbódékat gyújtogattak. A BBC 9 sebesültről tudósított.
A rendőrség nagy erőkkel vette fel a harcot a több helyen a rendfenntartó erőkre üvegekkel, utcakövekkel támadó zavargókkal szemben: a BBC szerint 200 személyt vettek őrizetbe.
Csökkenő lelkesedés
Bár a tüntetők lélekszáma elérte, Párizsban meg is haladta a március 28-i (súlyos utcai összecsapásokba torkolló) felvonuláson résztvevőkét, a munkabeszüntetések lanyhulása jelzi, hogy nem voltak hatástalanok Jacques Chirac köztársasági elnök lépései. Chirac aláírta ugyan a vitatott törvényt, de kötelezte Nicolas Sarkozy belügyminisztert, hogy módosítsa annak lényegesebb pontjait.
Jacques Chirac pénteki televíziós beszédében úgy fogalmazott, aláírja a törvényt, mert a parlament elfogadta azt, és mert új lehetőségeket nyit a munkaerőpiacon. Ugyanakkor két évről egyre módosítják a próbaidőt, és a munkaadónak indokolnia kell az elbocsátást. Megérti a fiatalok ellenállását – tette hozzá a francia államfő -, a munkaadókat pedig arra kérte, még ne alkalmazzák a CPE-t. Chirac beszélt arról is, szeretne tárgyalásokat folytatni az üzleti élet vezetőivel és a szakszervezetekkel is a törvény kapcsán.
Kedden az oktatásban dolgozók 16,4 százaléka, a vasúti dolgozók 18,3 százaléka, a távközlésben foglalkoztatottak 13 százaléka nem vette fel a munkát: ezek a számok mintegy 10 százalékkal maradnak alul a március 28-i részvételhez képest.
Mélyülő válság?
Általános sztrájkot hirdettek keddre a francia diák- és szakszervezetek, melyek továbbra sem adják fel a tiltakozást az úgynevezett első munkavállalási törvény (CPE) ellen. Egy többen gondolják azt, hogy mélyül a válság, miután Chirac elnök jóváhagyta a vitatott törvényt, ugyanakkor azt kérte a munkaadóktól, még ne alkalmazzák a CPE-t. Az újabb tiltakozó hullám kedden hatalmas fennakadásokkal járt. A repülőtereken több tucat járatot kellett törölni a munkabeszüntetések miatt.
A vonatok 70 százaléka üzemelt, a szuperexpresszek közül azonban csak 2 közlekedett. A metróforgalom ezúttal viszonylag zökkenőmentes volt.
Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter a hétvégén valamennyi szakszervezeti és diákvezetővel telefonon felvette a kapcsolatot és tárgyalni hívta őket.
Bruno Julliard, az egyik legnagyobb diákszervezet vezetője, Chirac beszédére reagálva a francia televízióban úgy fogalmazott: „Nem akarunk egyezkedni, mi ezt az egészet nem akarjuk”. Az ellenzéki szocialista párt főtitkára egyenesen kijelentette: Chirac elszalasztotta a nemzeti megbékélés lehetőségét. Francois Holland szerint az elnöknek az lett volna az egyedüli lehetősége a társadalmi béke helyreállítására, ha nem hirdeti ki a törvényt, ám nem élt ezzel a jogával. A BBC által korábban idézett elemzői vélemények ugyanakkor rámutatnak, hogy a baloldal által is felkarolt, fél évvel ezelőtt tömegesen zavargó külvárosi fiatalok ügye épp a minél nagyobb számban történő munkához jutást követeli meg, s a tüntetők által támadott törvényjavaslat célja többek közt épp e rétegek alkalmazásának ösztönzése.
AFP, MN, Hírtv, radio.hu
Súlyos baleset történt Bicskénél, óriási a dugó