A moszkvai rendőrség beavatkozása vetett véget a Greenpeace tüntetésének – jelenti a Szabad Európa Rádió honlapja. A környezetvédő szervezet 13 orosz aktivistája a katasztrófa évfordulóján a Vörös Téren álló Vaszilij Blazsennij székesegyház elé vonult, ahol a kapurácsokhoz bilincselték magukat. Így kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy számos ország tervezi az atomerőművek új generációjának felépítését.
A rendőrök elvágták a tüntetőket a székesegyház kapujához rögzítő bilincseket, majd az összegyűlt újságírókkal együtt mindenkit előállítottak. Az újságírókat később elengedték.
Juscsenko is részt vett a templomi megemlékezésen
Több százan szegfűkkel és gyertyákkal emlékeztek a Kijevtől 200 kilométerre északra, Csernobiltól nem messze fekvő Szlavutics városában a szerdára virradó éjjelen a történelem legnagyobb nukleáris katasztrófájára, amely pontosan húsz évvel ezelőtt, 1986. április 26-ának első óráiban történt.
A város jó részét a nukleáris robbanást követően építették fel az erőműben dolgozó, s a mellette létesített telepeken családosan élő, illetve a katasztrófa után a környékről evakuált tömegek befogadására.
A megemlékezők, mint arról az AFP beszámol „sokan könnyekkel a szemükben” letették virágaikat a katasztrófa áldozatainak emlékművére, amely 30, a katasztrófa utáni esztendőkben elhunyt személy nevét vésték.
Az évforduló reggelén Kijevben mintegy 300 ember (köztük Viktor Juscsenko ukrán elnök) vett részt egy, az erőmű áldozatai tiszteletére emelt emlékmű közelében fekvő ortodox templomban az áldozatok emlékére rendezett egyházi szertartáson. A kijevi emlékmű talpazatán tegnap estétől folyamatosan gyűlnek a gyertyák és virágok. A templom harangja a katasztrófa huszadik évfordulójára virradó hajnalon, 1 óra 23 perckor pontosan 20-szor kondult meg, emlékeztetve az eltelt 20 esztendőre – tudósít a BBC.
George Bush amerikai elnök üzenetet küldött az évforduló alkalmából, jelezve, hogy a katasztrófa az egész Föld lakossága számára „kihívást” jelent, s felszólítva a gazdag országokat, hogy nyújtsanak pénzügyi segítséget Ukrajnának Csernobil utóhatásainak leküzdésére. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden megemlékezett az erőmű mentési munkálataiban részt vett, s a sugárfertőzés következtében azóta elhunyt „likvidátor” csoportok orosz tagjairól, akik segédkeztek az erőművet máig körülvevő betonszarkofág építésében is.
A pápa az energia felelős használatára szólította fel a világ vezetőit a csernobili nukleáris katasztrófa évfordulóján. XVI. Benedek szokásos szerdai kihallgatásán azt kérte, hogy az erőforrásokat csak békés célra, a környezetre való tekintettel használják. A katolikus egyházfő elmondta: imádkozik a 20 évvel ezelőtti reaktorbaleset áldozataiért, és köszönetet mondott mindazoknak, aki segítettek az áldozatokon.
Fehéroroszországban az ellenzék szerdára tervezi a hagyományos, az évforduló napjára időzített tüntetés megtartását. A Csernobil útja nevű hagyományos felvonulás rendszerint brutális rendőri beavatkozásba torkollik.
Tízszeres eltérések az áldozatok számáról
Az ukrajnai atomcsapás kapcsán emlegetett harminc név csak igen vékony szelete a katasztrófa okozta rákos megbetegedésben elhunyt áldozatok még mindig ismeretlen számának, melyet a Greenpeace környezetvédő egyesület legalább 93 ezerre becsül. Az ENSZ adatai eddig csak mintegy 9 ezer halálesetről szólnak, ugyanakkor a világszervezet adatai szerint az erőmű környezetében másfél millióan élnek olyan zónában, melyben „bizonytalan a sugárzás szintje”.
A Greenpeace adatai szerint jelenleg 270 ezer embert kezelnek a katasztrófa okozta megbetegedésekkel, közülük újabb 200 ezer ember életét rövidítheti meg Csernobil. Ukrán adatok szerint a tragédia 5 millió polgárukat érinti.
Tömeges kitelepítések
1986 április 26-án helyi idő szerint hajnali 1 óra 23 perckor irtózatos szirénázás verte föl a csernobili atomerőmű környékére épített, kisebb város méretű lakótelepeket. A négy központi erőmű egyike felrobbant (lásd keretes anyagunkat), és radioaktív felhővel terítette be Európa jelentős részét.
Még a reaktor égésének időszakában evakuálták a reaktor 30 km-es körzetéből az összes települést, beleértve Pripjaty (45 000 ember), Csernobil (12 000 lakos) és 94 kisebb település összesen 40 000 lakosát. Közvetlenül a baleset után az erőmű körül egy 30 kilométeres szigorúan őrzött övezetet jelöltek ki. A 4500 négyzetkilométeres terület átnyúlik Fehéroroszországba is, de a határai nem fedik le a ténylegesen szennyezett régiót. Erről a területről a szovjet kormány néhány napot késve 116 ezer embert evakuált – tudatosan félretájékoztatva őket azt hazudták nekik, hogy átmeneti időszakra.
A svédek jöttek rá, honnan fúj a szél
Mihail Gorbacsov utasítására Rizskov miniszterelnököt még aznap, szombaton 18 órakor értesítették a csernobili balesetről, ő vasárnap 11 órakor – saját vezetésével – kormánybizottságot hozott létre, amely elindította a szerencsétlenség kivizsgálását és a károk csökkentését. Április 27-én, vasárnap Valerij Legaszov a kivizsgálóbizottság szakmai elnökeként a helyszínre repült.
A kontinensen ilyesmire nem készült fel senki, nem lehetett tudni, hogy mit szabad enni és inni. A Szovjetunió vezetése egyenesen megkísérelte elhallgatni a balesetet. A május elsejei ünnepségek előtt semmit nem jelentettek be, Gorbacsov főtitkár pedig több hétre eltűnt a nyilvánosság elől.
Hétfőn reggel az 1600 km-re fekvő svéd FOSMARK atomerőműhöz munkába érkező dolgozók ruháját a sugárzást mérő kapu belépéskor radioaktivitással szennyezettnek találta.
A svédek a szélirány alapján csakhamar rájöttek, hogy a radioaktivitás nem svéd atomerőműből származik, hanem délről jön. Ők a közeli, litvániai Ignalina atomerőműre gyanakodtak és diplomáciai úton felvilágosítást kértek Moszkvától. A TASSZ hírszolgálati iroda hétfőn 9 órakor adta ki az első jelentést. A szenzációt fölkapta a sajtó. Egyesek úgy nyilatkoztak, hogy ha Csernobiltól 1600 km-re a svédek ilyen aktivitást mértek, akkor Ukrajna és Belorusszia területén milliókat érhetett életveszélyes sugárzás. Nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a szél Csernobil felől Svédország felé fújt, ezért észleltek a svédek jelentős aktivitást, de közben nagyrészt lakatlan mocsárvidék terült el. Csakhogy a könnyű részecskéket a szél Európa-szerte széthordta, a sugárterhelés növekedése még Franciaország lakosságán is kimutatható volt.
Európát sokkolta 1986 május elején a baleset híre. A kontinens nagy részét elérték a szennyeződőtt légtömegek. A reaktor vészleállításra használt grafitrudai heteken keresztül elolthatatlanul égtek. Fennállt a veszélye, hogy a több ezer fokon izzó massza átolvadva az erőmű alapzatán közvetlenül lejut talajvíz szintjéig, és a Pripjaty folyón keresztül megmérgezi Kijev ivóvízhálózatát.
Az erőmű ma is szedi áldozatait Ukrajnában
Hivatalos ukrán adatok szerint közvetlenül a robbanáskor harmincan vesztek oda, az elszenvedett sugárfertőzés következtében éveken belül 4300 ember halt meg. A robbanás következtében mintegy 100 ezer tonna fém szóródott szét és párolgott el. (Az elmúlt években a zónában lecsapódott szennyeződés alig egy százalékát sikerült eltávolítani.)
Az ukrán egészségügyi minisztérium 2005-ös adatai szerint a 350 ezer úgynevezett likvidátor közül 12 519-en haltak meg sugárfertőzésben, ugyankkor a Greeenpeace úgy tudja, hogy a Szovjetunió minden sarkából a helyszínre vezényelt, mintegy 600 ezer likvidátor közül legalább 200 ezren szenvednek súlyos rákbetegségben.
A nukleáris robbanás következtében Ukrajnában hivatalos adatok szerint 937 kiskorú kapott pajzsmirigyrákot. Arról nincsenek adatok, hogy más országokban hány kiskorú betegedhetett meg akár a sugárzást követő időszakban, akár annak utóhatásaként, a későbbi évtizdekeben (Magyarországról lásd keretes anyagunkat.) A gyermekek megbetegedéseit illetően magáért beszél egy Fehéroroszországgal kapcsolatos adat (Csernobil a fehérorosz határ mellett fekszik): míg 1981-1985 között 1 millió gyermekre 0,5 rákos megbetegedés jutott, tíz évvel később 100 gyermek szenvedett daganatos megbetegedésben egymillióból.
A katasztrófa következményeinek felméréséhez és eltakarításához nyújtott nyugati pénzügyi támogatás a csernobili zónát Ukrajna egyik jómódú vidékévé tette. A sugárzás miatti aggodalom ellenére több ezer munkavállaló költözött a családjával együtt a közelbe. A még működő 3-as blokkban, illetve a zóna más területén például csak őrszemélyzetként több mint 6 ezer ember dolgozik. Az erőmű környékén ma is kimutatható a normálisnál jóval magasabb sugárszint.
A 4-es erőmű köré sebtében épített szarkofág szakértők szerint újra beomolhat, s ez – ha az előző sugárzás mértékét ugyan nem is érné el – ismét nukleáris anyagokat juttatna a levegőbe.
Hallgatás a megszállt országokban
Bár atomcsapás méretű katasztrófa érte a Szovjetuniót, mind Moszkva, mind a megszállt országok vezetése szigorú hírzárlatot rendelt el. Óvintézkedések helyett még öt nap múlva is tömegeket vezényeltek ki az utcákra, megünnepelni május 1-jét.
Hazánkban a csernobili atomkatasztrófa után neves szakemberek igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy Magyarországon semmiféle negatív hatásra nem kell számítanunk. Míg más, a katasztrófától jóval távolabb fekvő országokban jódot osztottak, bent maradtak az emberek a lakásokban, tartózkodtak a friss zöldségek, saláták, tejtermékek fogyasztásától, Magyarországon szinte ugyanúgy ment minden, mint azelőtt. Az orvosok rögtön felfigyeltek a spontán vetélések, koraszülések, fejlődési rendellenességek megszaporodására, de komoly kutatások ez ügyben nem történtek.
Öt perc sötétség
Itthon is megemlékeznek a csernobili katasztrófa évfordulójáról. A Déli pályaudvar kerengőjében az Energia Klub, a Védegylet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace szervezésében gyertyagyújtással emlékeznek.
A civil szervezetek arra buzdítanak: este 8 óra körül néhány percre oltsák le otthon a világítást, és gyújtsanak meg egy gyertyát. Az akcióhoz csatlakozott Demszky Gábor főpolgármester is, aki saját maga kapcsolja le az összes fővárosi középület éjszakai díszkivilágítását: a budai Vár, a Szent István-bazilika, a Parlament, valamint mintegy 100 szobor és múzeum fényei hunynak ki öt percre.
Péterfalvi: Ki kell adni a vizsgálati eredményeket
Az adatvédelmi biztos szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy Magyarországon hány olyan személyt vizsgáltak meg, akik a csernobili szerencsétlenség idején a volt Szovjetunió területén tartózkodtak, és az átlagosnál nagyobb sugárterhelést kaptak. Az érintett egészségügyi intézetek adatvédelmi okokra hivatkozva nem adták ki eddig az erre vonatkozó adatokat.
Péterfalvi Attila az Origonak elmondta: az adatokat statisztikai jelleggel kellene nyilvánosságra hozni, többek között azt, hogy hány embert vizsgáltak, illetve milyen eredmények születtek. Azt az adatvédelmi biztos sem tartaná szerencsésnek, ha ezek alapján személyeket is azonosítani lehetne. Péterfalvi hozzátette: beadvány ezzel kapcsolatban egyelőre nem érkezett hozzá, így hivatalosan nem léphet az ügyben.
Szijjártó: A magyar államnak el kell ismernie felelősségét
Kárpótlási alap létrehozását kezdeményezi a Fidesz a csernobili katasztrófa magyar áldozatainak hozzátartozói és károsultjai javára – jelentette be Szijjártó Péter, az ellenzéki párt szóvivője szerdán Budapesten. A politikus szerint a magyar államnak el kell ismernie a húsz évvel ezelőtti katasztrófa magyar áldozataival szembeni felelősségét, hiszen az akkori Szovjetunió területén lévő csernobili atomerőműben történt robbanás tényéről, és annak egészségkárosító hatásairól az akkori vezetők csak késve, és nem valós veszélyeknek megfelelősen adtak tájékoztatást. Ennek következménye volt az is, hogy közvetlenül az 1986. április 26-án történt katasztrófa után több magyar állampolgár, kamionsofőrök, buszsofőrök, pilóták munkavégzés céljából, állami cégek megbízásából a sugárfertőzött területekre utaztak. Mint mondta, az 1986-ban történt katasztrófa 20. évfordulóján, csatlakozva a környezetvédő szervezethez, arra kérik a Fidesz szimpatizánsait, hogy este nyolc órakor pár percre kapcsolják le a villanyt és gyertyagyújtással emlékezzenek az áldozatokra.
Forrás: BBC, AFP, radio.hu, Hír Televízió, Origo, atomenergia.hu, reak.bme.hu, kfki.hu
origo.hu
A történelem legsötétebb időszaka sejlik fel Magyar Péter újabb botránya kapcsán
