Világszerte megemlékeznek ma az örmény népet sújtó genocídium 91. évfordulójáról. Magyarországon az Országos Örmény Önkormányzat a délutáni órákban tartott koszorúzást az V. kerületi Petőfi téren, az örmény keresztkőnél.
Először a középosztályt irtották ki
A népirtásról április 24-én emlékeznek meg az örmények. Ezen a napon az ifjútörök kormány tömeges letartóztatást rendelt el Konstantinápolyban örmény értelmiségiek és vallási vezetők, lényegében a népcsoport teljes gazdasági és politikai elitje ellen. A következő napokban még mintegy 800 örmény jutott az akkori fővárosban erre a sorsra. Az elfogottakat anatóliai börtönökbe vitték és egyszerűen kivégezték. A török hadseregbe besorozott örmény katonákat már korábban lefegyverezték és munkaszolgálatra vezényelték.
A török kormány 1915 és 1918 között lényegében szisztematikus irtóhadjáratot szervezett az örmény kisebbség ellen, melynek tagjait deportálás, vagyonelkobzás, kínzás, tömegmészárlás és éhínség sújtotta. A népet Örményországból erőszakosan Anatóliába és Szíriába deportálták, ahol a sivatagba hajtott emberek az éhségtől és a kiszáradástól elpusztultak. A nőkre és a gyerekekre szintén erőszak és kínzás várt. Az örmény nép teljes vagyonát elkobozták. Az első világháború vége felé az atrocitások ideiglenesen enyhültek, hogy aztán 1920 és 1923 között újra visszatérjenek.
Az első világháború kitörésekor mintegy kétmillió örmény élt az Ottomán Birodalom területén, ebből a becslések szerint másfél milliót öltek meg 1919 és 1923 között a törökök. Kisázsia és a történelmi Örményország teljes területén hírmondó sem maradt az örmény népből. A világnak ezen a részén az örménység egyszerűen megszűnt létezni. A történteket többek közt Franz Werfel regénye, A Musza Dagh negyven napja tette közismertté.
Törökország nem ismeri el a történteket népirtásnak
Törökország nem ismeri el az örmények elleni népirtást. Ankara szerint az oroszokkal szövetkező örmények és a törökök között polgárháború zajlott a kérdéses időszakban, amikor az örmények is több ezer törököt öltek meg.
A francia kormány szolidáris a lyoni emlékezőkkel
Lyonban, az örmények elleni népirtás legnagyobb európai emlékművénél kiemelt biztonsági intézkedések között zajlott a szokásos, évi megemlékezés arról a napról, amikor az Ottomán Birodalomban megkezdődött a népirtás. Az emlékműnél, mely minden, XX. században elkövetett népirtás mementója is egyben, kormányszintű állami képviselettel, Dominique Perben közlekedési miniszter jelenlétében kezdődik meg délután a megemlékezés.
Március 18-án Lyon utcáin törökök tüntettek az áprilisi megemlékezés ellen tiltakozva. Franciaország 2001. január 29-én törvénybe foglalta a genocídium emlékét.
Az örmények elleni cselekményeket népirtásnak ismerte el többek közt Németország, Szlovákia, Lengyelország, Oroszország és az USA több mint 30 tagállama.
mult-kor.hu, panarmenian.net, AP
origo.hu
A történelem legsötétebb időszaka sejlik fel Magyar Péter újabb botránya kapcsán
